Ma felteszem Jamie Mcguire Gyönyrü és Veszedelmes sorscsapás című könyveinek az értékelését. Egyszerre írtam a két könyvről, mivel a történet ugyanaz, csak a két főszereplő szemszögéből. Az első könyvben Abby szemszögéből ismerhetjük meg a cselekményt. A másodikban Trvaiséből.
A Veszedelmes sorscsapásban már sok olyan kérdésre is választ kapunk, amit az elsőben esetleg nem értettünk. Mindenképpen ajánlom mindkét könyvet, a kedvenceim közé tartoznak Talán egy kicsit jobban szerettem, amikor Travis fejében láttam bele :)
Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.
Abby, aki első ránézésre tökéletes, jól nevelt lánynak tűnik, a múltja elől menekül. Amikor az egyetemen találkozik Travissal, tudja, hogy nem lenne szabad belegabalyodnia, mert csak bajt hoz rá, újra átéli a múltját, nem tud ellenállni a fiúnak. A lány egy fogadás elvesztése után hozzáköltözik, és innentől már megállíthatatlan a két fiatal egymásra találása.

Úgy gondoltam, hogy itt folytatom a második kötet értékelését, mivel maga a történet ugyanaz, csak Travis szemszögéből. Mindössze egy-két részlettel egészíti ki az írónő a második könyvet. Már a prológus is eltér: itt ugyanis a kicsi Travisről olvashatunk, aki testvéreivel és édesapjával édesanyja halálos ágya körül helyezkednek el, hogy búcsút vegyenek tőle. Megláthatjuk, hogy a kisfiú, és később az idősebb változata is mennyire szerette édesanyját, mennyire ragaszkodott hozzá, és milyen különleges kapcsolat volt kettőjük között.
Gyönyörű sorscsapás

Travis izmos testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát, és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.
Abby és Travis története egy tipikus szerelmi történetnek tűnik: két fiatal, akik először nem igazán jönnek ki egymással. de aztán persze egymásba szeretnek. Ettől függetlenül még tudott valami többet nyújtani számomra a könyv.

Abby alapjában véve jó fej, tipikus egyetemista lány, aki keményen tanul,de azért a bulikat sem veti meg. Sokszor azonban számomra kibírhatatlanul viselkedik, nem mindig értem, hogy mit miért tesz. Már nagyjából a történet felénél elkerülhettük volna a félreértéseket, és összejöhettek volna, de persze akkor nem lett volna könyv a könyv.
Travis látszólag rossz fiú, agyontetovált, aki ráadásul verekedéssel szeri a pénzét az egyetemre. Rossz fiús sármja ellenére persze minden lány rögtön ledobja a bugyiját, amint hozzájuk szól (kivéve persze Abby:) )
Persze azért jóval több van a felszín alatt. Kiderül, hogy nagyon okos és szenvedélyes:) Azt hiszem, hogy ez a tulajdonsága a kedvencem, hiszen ha egyszer megszeret valakit, akkor megrögzötten kitart mellette. Travis testvérei a T-s fiúk nagyon jó fejek voltak. Igazi férfi családot ismerhetünk meg, hiszen édesanyjuk halála után apjuk nevelte a fiúkat.
America, Abby legjobb barátnője, sokszor szimpatikusabb is, mint a főhősnő. Ő az egyetlen, aki ismeri Abbby titkát, és végig kitart mellette. Viszonyuk szinte testvéri. Barátja Shepley, aki egyben Travis unokatestvére is. Ő az egyetlen, aki elviseli Trvais hangulatingadozásait.
Elég sok drámai pillanat volt a regényben, és sokszor nem értettem, hogy mi miért történik. Ennek ellenére én én nagyon szerettem, és mindenképpen a kedvenceim között van a helye.Tetszett, hogy több olyan rész volt benne, ahol a két főszereplő egy párt alkottak, és nem csak az utolsó oldalon jöttek össze. A vége nagyon meghökkentő volt számomra, főleg amikor még nem tudtuk, hogy mi lesz Trent sorsa. A történet befejezetlen maradt, még folytatást ígér :)
Értékelés: 5/5
Veszedelmes sorscsapás
Fülszöveg: Végre itt van a New York Times sikerlistás Gyönyörű sorscsapás nagy izgalommal várt folytatása! Lehet-e túlságosan szeretni? Travis Maddox két dolgot őrzött meg az anyja halálos ágyán mondott szavaiból: Nagyon szeress! És még keményebben küzdj! A Veszedelmes sorscsapásban Travis életét könnyűvérű lányok, illegális fogadások és az erőszak teszik ki. De éppen akkor, amikor legyőzhetetlennek érzi magát, Abby Abernathy térdre kényszeríti. Minden éremnek két oldala van: a Gyönyörű sorscsapásban Abby mondta el, hogy látja a szerelmüket. Most elérkezett az idő, hogy Travis szemén át lássuk kettejük kapcsolatát, és újabb részletekre is fény derüljön.

Úgy gondoltam, hogy itt folytatom a második kötet értékelését, mivel maga a történet ugyanaz, csak Travis szemszögéből. Mindössze egy-két részlettel egészíti ki az írónő a második könyvet. Már a prológus is eltér: itt ugyanis a kicsi Travisről olvashatunk, aki testvéreivel és édesapjával édesanyja halálos ágya körül helyezkednek el, hogy búcsút vegyenek tőle. Megláthatjuk, hogy a kisfiú, és később az idősebb változata is mennyire szerette édesanyját, mennyire ragaszkodott hozzá, és milyen különleges kapcsolat volt kettőjük között.
Örültem, hogy Travis szemszögéből is olvashattam a történetet, mert így megérthettem azt, hogy sokszor mit miért tesz, és így más szemmel tudtam ránézni. Az első kötetben is kedveltem a karakterét, de itt tudtam igazán megérteni őt, teljesen magával ragadott. Több szerepet kap nak ebben a kötetben a testvérei és édesapja is, akik csak még jobban a szívemhez nőttek :)
Többet nem is fűznék hozzá, hiszen a történet ugyanaz attól még nem ment kárba a tinta, sőt ettől lett igazán kerek a történet :)
Értékelés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése