„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2014. június 25., szerda

Jamie McGuire - Gyönyörű sorscsapás 1-2

Ma felteszem Jamie Mcguire Gyönyrü és Veszedelmes sorscsapás című könyveinek az értékelését. Egyszerre írtam a két könyvről, mivel a történet ugyanaz, csak a két főszereplő szemszögéből. Az első könyvben Abby szemszögéből ismerhetjük meg a cselekményt. A másodikban Trvaiséből. 
A Veszedelmes sorscsapásban már sok olyan kérdésre is választ kapunk, amit az elsőben esetleg nem értettünk. Mindenképpen ajánlom mindkét könyvet, a kedvenceim közé tartoznak Talán egy kicsit jobban szerettem, amikor Travis fejében láttam bele :) 



Gyönyörű sorscsapás

Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik. 
Travis izmos testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát, és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer. 




Abby és Travis története egy tipikus szerelmi történetnek tűnik: két fiatal, akik először nem igazán jönnek ki egymással. de aztán persze egymásba szeretnek. Ettől függetlenül még tudott valami többet nyújtani számomra a könyv.
Abby, aki első ránézésre tökéletes, jól nevelt lánynak tűnik, a múltja elől menekül. Amikor az egyetemen találkozik Travissal, tudja, hogy nem lenne szabad belegabalyodnia, mert csak bajt hoz rá, újra átéli a múltját, nem tud ellenállni a fiúnak. A lány egy fogadás elvesztése után hozzáköltözik, és innentől már megállíthatatlan a két fiatal egymásra találása. 
Abby alapjában véve jó fej, tipikus egyetemista lány, aki keményen tanul,de azért a bulikat sem veti meg. Sokszor azonban számomra kibírhatatlanul viselkedik, nem mindig értem, hogy mit miért tesz. Már nagyjából a történet felénél elkerülhettük volna a félreértéseket, és összejöhettek volna, de persze akkor nem lett volna könyv a könyv.

Travis látszólag rossz fiú, agyontetovált, aki ráadásul verekedéssel szeri a pénzét az egyetemre. Rossz fiús sármja ellenére persze minden lány rögtön ledobja a bugyiját, amint hozzájuk szól (kivéve persze Abby:) )
Persze azért jóval több van a felszín alatt. Kiderül, hogy nagyon okos és szenvedélyes:) Azt hiszem, hogy ez a tulajdonsága a kedvencem, hiszen ha egyszer megszeret valakit, akkor megrögzötten kitart mellette. Travis testvérei a T-s fiúk nagyon jó fejek voltak. Igazi férfi családot ismerhetünk meg, hiszen édesanyjuk halála után apjuk nevelte a fiúkat.

America, Abby legjobb barátnője, sokszor szimpatikusabb is, mint a főhősnő. Ő az egyetlen, aki ismeri Abbby titkát, és végig kitart mellette. Viszonyuk szinte testvéri. Barátja Shepley, aki egyben Travis unokatestvére is. Ő az egyetlen, aki elviseli Trvais hangulatingadozásait.

Elég sok drámai pillanat volt a regényben, és sokszor nem értettem, hogy mi miért történik. Ennek ellenére én én nagyon szerettem, és mindenképpen a kedvenceim között van a helye.Tetszett, hogy több olyan rész volt benne, ahol a két főszereplő egy párt alkottak, és nem csak az utolsó oldalon jöttek össze. A vége nagyon meghökkentő volt számomra, főleg amikor még nem tudtuk, hogy mi lesz Trent sorsa. A történet befejezetlen maradt, még folytatást ígér :)

Értékelés: 5/5


Veszedelmes sorscsapás

Fülszöveg: Végre itt van a New York Times sikerlistás Gyönyörű sorscsapás nagy izgalommal várt folytatása! Lehet-e túlságosan szeretni? Travis Maddox két dolgot őrzött meg az anyja halálos ágyán mondott szavaiból: Nagyon szeress! És még keményebben küzdj! A Veszedelmes sorscsapásban Travis életét könnyűvérű lányok, illegális fogadások és az erőszak teszik ki. De éppen akkor, amikor legyőzhetetlennek érzi magát, Abby Abernathy térdre kényszeríti. Minden éremnek két oldala van: a Gyönyörű sorscsapásban Abby mondta el, hogy látja a szerelmüket. Most elérkezett az idő, hogy Travis szemén át lássuk kettejük kapcsolatát, és újabb részletekre is fény derüljön.





Úgy gondoltam, hogy itt folytatom a második kötet értékelését, mivel maga a történet ugyanaz, csak Travis szemszögéből. Mindössze egy-két részlettel egészíti ki az írónő a második könyvet. Már a prológus is eltér: itt ugyanis a kicsi Travisről olvashatunk, aki testvéreivel és édesapjával édesanyja halálos ágya körül helyezkednek el, hogy búcsút vegyenek tőle. Megláthatjuk, hogy a kisfiú, és később az idősebb változata is mennyire szerette édesanyját, mennyire ragaszkodott hozzá, és milyen különleges kapcsolat volt kettőjük között. 

Örültem, hogy Travis szemszögéből is olvashattam a történetet, mert így megérthettem azt, hogy sokszor mit miért tesz, és így más szemmel tudtam ránézni. Az első kötetben is kedveltem a karakterét, de itt tudtam igazán megérteni őt, teljesen magával ragadott. Több szerepet kap nak ebben a kötetben a testvérei és édesapja is, akik csak még jobban a szívemhez nőttek :)
Többet nem is fűznék hozzá, hiszen a történet ugyanaz attól még nem ment kárba a tinta, sőt ettől lett igazán kerek a történet :) 


Értékelés: 5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése