Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.
Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül.
Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan.
Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.
Katy számára csak a túlélés marad.
Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.
A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?
Együtt maradnak egyáltalán?
Végre megérkezett az egyik kedvenc sorozatom (ha nem a kedvenc) negyedik része a Könyvmolyképzőhöz, és most nem is kellett olyan sokat várni az Opál után. Ennek nagyon örültem, főleg mivel a kedvenc kis írónőm már megint olyan befejezést csinált, amitől égnek állt a hajam. Na de most a lényeg, hogy megjelent, megrendeltem, megjött és elolvastam. És egy pár napig megint bele tudtam feledkezni Daemonba is Katybe. Őszintén szólva erre most szükségem is volt, mert egy nehéz időszakon vagyok túl. De azt gondolom, hogy egy jó történet ki tud húzni a sötétségből. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy kedven földöntúli párosom visszatért, és még nem is megy sehová egy darabig:)
Röviden, hogy mi is történt.
"-Szeretlek,Katy. Mindig szerettelek. Mindig szeretni foglak - mondta rekedten-Visszajövök érted.Vissza.."
Muszáj volt ezzel az idézettel kezdenem, mert azóta sem megy ki a fejemből ez a pár sor. Daemon szereti Katy-t és ezt be is bizonyítja ebben a részben. Miután a Daedalus elfogta Katy-t elviszik őt az 51-es körzetbe. Itt "megvizsgálják" a lány képességeit, különböző próbák elé állítják őt, hogy felmérjék hibrid képességeit. Mindezt szörnyű módszerekkel. Elő akarják belőle csalogatni a forrás erejét, hogy megtudják mivel állnak szemben. Más hibridek elé vetik őt, hogy harcoljanak egymással. Katy azonban nem hagyja magát, inkább hagyja, hogy megverjék őt, de ő nem akar bántani senkit, egészen addig, amíg Blake-el nem találja magát szemben... (azzal a Blake-el, aki elárulta őket) A fejeztek most máshogy váltakoznak, mert az írónő bepillantást enged Daemon gondolataiba is. Őszintén ennek annyira nem örültem, mivel szerettem azt a titokzatos Daemont, aki néha seggfejként tudott viselkedni, de mégis mindannyian tudjuk, hogy bármit képes lenne megtenni Katy-ért (ez ki is derül). És egy kicsit nyálasnak is találtam. Na de a lényeg, hogy (VIGYÁZZ SPOILER!!!!) sikerül megtalálnia Katy-t, és újra egymásra találnak. Őt is hasonlóan szörnyű kísérleteknek vetik alá, de együtt mindent kibírnak. (na tessék, most meg én nyáladzom)
Sok új szereplő is feltűnik a könyvben. Kedvencem Archer, akit Katy mellé állítanak őrnek a körzetben. Már az elején éreztem, hogy ő nem olyan gonosz, mint a többiek, és hogy a maga módján, de törődik is a lánnyal. Visszafogott, határozott stílusa miatt nagyon megkedveltem őt. (Nem csak én, Dee is). De ne feledkezzünk meg a régi szereplőkről sem. Mint azt említettem, Daemon fejébe fura volt belelátni. Katy viszont még mindig ugyanaz a kemény csaj, akit megszerettem. (szerencsére az írónő nem feledkezett meg blogger, könyvmoly énjéről sem:))
Összegezvén azt mondanám, hogy egy kicsit talán laposodott a történet (és ezt pont én mondom). Lehet, hogy csak az volt a gond, hogy én a megszokások rabja vagyok, ezért furcsa volt, hogy kimaradtak az iskolai vagy otthoni jelenteket, amikor a szerelmepár húzta egymást. Most az ugratásokból kevesebb jutott, hiszen sokkal komolyabb és nagyobb gondjuk volt a főszereplőknek. De azért hiányoztak ezek a részek. Persze a vége megint olyan lett, hogy rághatom a körmöm a következő részig. Nem csalódtam az írónőben:)
Természetesen nem maradhat el néhány idézet sem:
"-Már ébren voltál?- Amikor egyre szélesebben mosolygott, megráztam a fejemet. – Szóval csak feküdtél, és hagytad, hogy nézzelek, mint valami kukkoló? -Pontosan, cica. Úgy gondoltam, hagyom, hogy kiélvezd, de akkor megcsókoltál, és hát tudod, szeretem kivenni a dolgokból a részemet."
"-Etess és szeress! Csak erre vágyom. Nem emlékszel? Már beszéltünk róla."
"-Mind őrült dolgokra vagyunk képesek azért, hogy megvédjük a szeretteinket."
Értékelés:5/4.5"– Mit tennél meg egy fürdőért? – kérdeztem, és átemeltem egy letört faág felett. – Miféle elvetemült, csúnya dolgokat? – Valami azt súgja, hogy ebből perverz beszélgetés lesz. – Micsoda? Én sose tennék ilyet. Cica, nagyon mocskos az észjárásod. Megdöbbent még a felvetés is. Kat a fejét rázta. – Sajnálom, ha foltot ejtettem az ártatlanságodon és az erényeden."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése