„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2015. január 22., csütörtök

Tammara Webber - Breakable

Landon Lucas Maxfield gyermekként azt hitte, tökéletes az élete, és örömmel nézett a reményteljes jövő elébe – mígnem egy tragédia szétzúzta a családját, és kételyeket ébresztett a fiúban mindennel szemben, amiben addig hitt. Nem akart mást, csak maga mögött hagyni a múltat. Miután megismerkedett Jacqueline Wallace-szal, könnyen jött a vágy, hogy mindazzá váljon, amit a lány igényel… Már amennyire könnyen jöhetett annak a férfinak, aki megtanulta, hogy a lélek törékeny, és hogy mindazt, amiben reménykedünk, egy szempillantás alatt elragadhatják tőlünk. 







Ójajj azt hiszem Landon Maxfield éppen most vált az egyik kedvencemmé. Emlékszem, hogy kb. 1 éve, amikor el kezdtem olvasni az Easyt az elején még nem számítottam semmi különlegesre. Aztán Jacquelinet megtámadták, és jött a rejtélyes Lucas és már nem tudtam letenni. Akkoriban még nagyokat néztem Lucas "furcsaságain", most már mindent értek...

Tehát a történetet már ismerjük, de most megnézhetjük Lucas szemszögéből. Nem is tudom mire számítottam, de arra biztos nem, hogy megszakad a szívem szegény fiúért (habár ő biztos nem örülne neki) Minden fejezetet két "nézőpontból" olvashatjuk, egyrészt Lucas szemszögét a már ismert történetről, másrészt Landontól megtudjuk, hogy milyen volt  az élete mielőtt az egyetemre került... Landon Maxfield. Akinek volt az azelőtti és az azutáni élete. Azelőtt, mielőtt az a szörnyűség történ édesanyjával, boldog gyermek volt, hokicsapatban játszott, népszerű magánsuliba járt. Azután pedig minden megváltozott.. Édesapja - ahogy ő maga is - teljesen magába zárkózott, nagyapjukhoz költöztek, új iskola, új emberek, akik nem ismerték a történetét. Az elején kiközösítették, de aztán összebarátkozik a suli fenegyerekével Boyce-szal, és utána mondhatni barátok lettek. Ettől kezdve már ketten voltak a suli rossz fiúi, akik ittak, füveztek, csajoztak. Nagyapja halála után (és miután Melody összetörte a szívét) még jobban eldurvult a helyzet, már nem sok minden érdekelte, a verekedésben kereste a menedéket. Nagyon-nagyon mélyre süllyedt, és ami talán a legrosszabb, hogy apja nem lépett közbe, végignézte a szenvedését. Az apja nem is, de Charles igen. Alkut ajánlott neki, hogy ha megváltozik, segít neki bejutni az egyetemre, és akkor maga mögött hagyhat mindent. Csak ennyi kellett neki. Egy kis gondoskodás.. Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy ennyire megérint Landon életútja, szenvedése, és az hogy sokszor mennyire nyersen írja le elveszettnek hitt életét. Ráadásul egész kamaszkorát bűntudatban élte le, az hogy nem tudta édesanyját megmenti teljesen felemésztette...

Aztán ott van Lucas. Miután az egyetemre került megváltoztatta a nevét, új életet kezdett. Minden rendben volt egészen addig, míg nem jött Jacqueline. Érdekes volt látni, hogy már milyen hamar észrevette a lányt, az ahogyan figyelte őt, és észrevette az apróságait. Jóval azelőtt elkezdődött a közös történetük, mint ahogyan azt gondoltuk volna. Megtudtuk, milyen dühös volt a támadáskor, milyen lelkiismeret-furdalása volt, amiért hazudott a lánynak, és azt, hogy mennyire szerette, óvta őt. 


Akár Lucas, akár Landon, de mindkettőjük életét a bűntudat és a magány határozta meg. A tetkós, piercinges kemény srác, aki csak arra vágyott, hogy szeressék.  Az előző részben nem éreztem át Jacqueline hatását a fiúra, de most már látom, hogy milyen sokat segített Lucanak Landonnak, hogy apránként fel tudja dolgozni a történteket, elfogadja, hogy nem az ő hibája volt, és megerősítette törékeny szívét. 

Értékelés:5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése