„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2015. november 2., hétfő

Lana Millan - Átkozott Hannah Brown


Hannah Brown televíziós szerkesztő, aki, ha nagyon muszáj, műsorvezetőként is megállja a helyét. Makacs, akaratos, többnyire magával is elégedetlen, esendő nő. Időnként fenemód kritikus, a barátaival is kíméletlen, mégis jószívű, és gondoskodik azokról, akiket szeret.
 A boldogság keresése nehéz feladat, főleg, ha az ember a saját vágyaival sincs teljesen tisztában. Hannah botladozó, gyakran elbizonytalanodó, ám a céljait és a szerelmet kitartóan kereső, szerethető figura, aki gyakran bajba kerül, de kimászik belőle, hogy a gyökerei kutatásának kellős közepén egyszer csak magát és a társát is megtalálja. 
Ismerős a helyzet? Lányok, vigyázzatok! Ez a hol fanyar-humoros, hol keserű, hol édes, de mindenképpen izgalmas lányregény veletek is megtörténhet. 
Nem biztos, hogy egy szép napon a kezében karácsonyfatalpat szorongató, félmeztelen szexistent találtok az erkélyeteken, de jobb, ha nyitva tartjátok a szemeteket, mert bármelyik kanyarban rátok kacsinthat az élet egyik pajzán kihívása vagy öröme. 
Kinek-kinek a magáé.


Amikor elolvastam a fülszöveget, rögtön tudtam, hogy ez a könyv nekem való. Romantika és humor (ráadásul fekete). Ez a kettős általában nekem be szokott jönni. Hannah Brown tökéletesen megtestesíti a chick lit műfaját megtestesítő női karaktert, hiszen a története könnyed, de mégsem az, humoros, de valóságos, és nem utolsó sorban szórakoztató, de közben az élet igazságait taglalja. Hogy pontosan mi is ez a mostanában egyre szélesebb körben elterjedt műfaj, arról is szeretnék írni, de egy picit később.


Hannah Brown el van átkozva. Szó szerint. A főnöke olyan munkát bíz rá, amit utál, a barátnőkkel való együttélés nem is olyan muris, mint gondolná, arról nem beszélve, hogy az idejét sem tudja, mikor látott férfit meztelenül. Aztán egyik nap hazaérve mégis csak egy (majdnem) meztelen férfi - Clive - ül a kanapéján, aki (nyilván mondanom sem kell) egy álompasi, ráadásul érdeklődik is a lány iránt. Nyilván nem túl életszerű ez a mozzanata a könyvnek, de azért tetszett, mert vicces volt, és beleillett Hannah zűrzavaros életébe. A lány belső figyelmeztetései ellenére összejön vele egy hétvégére, ahol minden csodálatosan alakul kettőjük között. Minden, kivéve azt, hogy után nem hívja őt fel többé. Aztán persze jön a szokásos őrlődés, a Miért nem hív? Nekem kellene? Mit csináltam rosszul? és társai. És mivel édesapja gyerekkorában elhagyta, Hannah nehezen bízik a férfiakban, pláne egy olyanba, aki egy meghitten eltöltött hétvége után nem is jelentkezik.  

Hannah
Ami szerintem a könyv legnagyobb szépsége volt, azok a tökéletlen szereplők. Nemcsak Hannah, a barátnői, szülei, még Clive is. Mindegyikük rengeteg rossz döntést hozott az élete során, amik azokká az emberekké formálták őket, akik,  és ezek tették őket, annyira valóságossá, emberivé. Ilyen volt Hannah is. Annak ellenére, hogy felnőtt nő, még mindig az a kislány maradt, akit elhagyott az apukája, aki úgy érezte nem szeretik őt. És mivel félt az újabb sérüléstől, inkább csípős megjegyzései mögé bújva hátat fordított a komoly döntéseknek. És habár a humor jó dolog, de egy idő után már nem elég, és vállalnunk kell a felelősséget a tetteinkért. Hannah lassacskán ráébred erre, és igyekszik rendbe hozni az életét.

Clive-ről nem tudok sokat mondani, mivel habár az elején kaptunk egy jó adagot belőle, a könyv jelentős részében nem volt jelen. Annyit azért megjegyeznék, hogy nagyon jól passzol egy Hannah-féle lányhoz. Egy kis nyugodtság a lány kaotikus életében, kedves és megértő, ráadásul tudja kezelni Hannah érzelmeit. 

A romantika habár jelen volt, mégis - a műfajhoz igazodva - háttérbe szorult, és Hannah élete volt a középpontban. Fontos volt, hogy megoldja problémáit, elszámoljon a múltjával (és az átokkal), és újra megtalálja önmagát, és ha ez sikerül, akkor jöhet a megérdemelt szerelem. Nekem mindenképpen tetszett, igazi nőcis könyv volt ez, Hannah története realisztikus és szórakoztató volt, nem vitte túlzásba a filozofálgatást, de mégis az életről szólt. 


És ahogy ígértem, jöjjön egy kis műfaj ismertető:
chick lit: ,,A chicklit vagy chick lit egy modern irodalmi műfaj, a női lét kérdéseivel foglalkozik szórakoztató, gyakran humoros formában."
Itthon még csak nem olyan régen terjedt el a műfaj (én legalább is csak mostanában fedeztem fel), Amerikában viszont már a 90'-es évektől jelen van. Ahogy azt a bejegyzésemben is megemlítettem, a műfajnál általában van romantikus szál, de ez mégis háttérbe szorul, inkább a főhősnő élete fontos, az önmegvalósítása, kapcsolatai állnak a középpontban. Ebből következik természetesen a szerelem is, de mégis csak másodhegedűs marad. 
A műfaj leghíresebb képviselői: Bridget Jones, Sex és New York.
A műfaj leírásához a következő oldalt hívtam segítségül: http://www.babanet.hu/gyerek/anyasag/chicklit-noktol-noknek/

Értékelés:5/4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése