Az én könyvem jobb, mint a tied! - Miért pont őt olvasom?

Sziasztok. Fogalmam sincs, hogy miért pont ebben a pillanatban jutott ez eszembe, de most úgy általában szeretnék a könyvekről beszélni, nem pedig egyet kiragadva. Manapság nagyon sok embertől hallom, és olvasom, hogy aki nem szépirodalmi vagy éppen az iskolában elvárt kötelező könyveket olvas az már nem könyvmoly. Félre ne értsetek én egyáltalán nem akarok beszállni a mit kellene a tizenéves gyerekeknek olvasnia az iskolában témába, hiszen azért nagyon sok remekműt adnak fel. Én esetleg az általános iskolai könyveket bővíteném ki kicsit könnyebben feldolgozható könyvekkel. Egyáltalán nem söpörném félre Gárdonyit vagy Molnárt, ismétlem a frissítés szón van a hangsúly.

Az én könyvem jobb..

Igazából nem is erről akartam én beszélni, csak ahogy mondani szokták kicsúszott. Ahogy említettem fogalmam nincs, hogy miért most jön ez ki belőlem, talán mert ismét egy NA könyvet, a Lélegezz velem-et olvasom. A lényeg, hogy elgondolkodtam azon, hogy miért van az, hogy egy adott könyvet valaki imád és le sem tudja tenni, más viszont a falra mászik tőle: ,,Már megint egy sablonos NA könyv.. Ne már! Szóval ezt a témát feszegettem ma egész nap, és most meghoztam az eredményt. Kérlek ne kövezzetek meg! 

Adott élethelyzet

Talán ez a legegyértelműbb pont, hiszen ha valaki éppen egy szakításon van túl, az tuti, hogy odalesz mindenféle szerelmes (vagy gyilkolós :D) könyvért. Ha viszont párkapcsolatban vagy lehet, hogy nem vágysz már huszadik ,,semmitmondó" lávsztorira. De beszéljünk arról, ha valaki lányból/nőből anyává vált, talán újra előveszi gyermekként kedvelt mesekönyvit, hogy felolvassa azt gyermekének. De ha te is az a lány vagy, akit kiközösítenek a suliban, biztosan imádod a gimis könyveket. A lényeg, hogy szerintem sokszor adott élethelyzet, ami éppen átélsz is befolyásolhassa azt, hogy mit olvasol éppen. 

A tapasztalat

Beszéltünk a jelenről, jöhet a múlt. Állítólag, ha valakinek gyermekként olvastak, az nagy korában is szeretni fogja ezt a tevékenységet. Persze azt, hogy mit olvasol, azt nem, nyilván nem fogunk felnőttként is minden nap Vukot olvasni (habár én mindig állatos könyvet kértem anyutól, és valóban nagyon szeretem az állatokat). De például, ha valakinek a családjában mentális beteg van, akkor az lehet, hogy szeretni fog olyan könyveket, ahol ezek előfordulnak. Sajnos az én életemben is jelen volt ez elég szűk körben, szóval én több ilyen könyvet olvastam el. A manapság nagyon híres NA könyvek is íródnak ilyen témákban, és én is több ilyet szeretek: például Sarah Dessen könyveiben is szinte mindig ott van, ugyanúgy mindig van szerelmi szál is, de azért mégis sokkal többről szólnak. Persze nem azt mondom, hogy minden NA vagy YA könyv jó, mert sokszor unom már, hogy ugyanaz történik, de vannak időszakok az ember életében, amikor erre van szükség.

Életkor/Érettség

Ne aggódjatok egyáltalán nem azt szeretném mondani, hogy gimisek csak ifjúsági könyvet, a felnőttek pedig szépirodalmat olvashatnak. De az mindenképpen elmondanám, hogy azt gondolom, vannak olyan könyvek, amikre meg kell érni. Hány embertől hallottam már, hogy ezt meg ezt a könyvet olvastam fiatalon, de csak felnőttként, újraolvasásnál értettem meg igazán. Az olvasás legtöbbször nem korhoz kötött, hiszen több olyat hallok ismerőseimtől, hogy 12 éves fia imádja és már többször újraolvasta az Egri csillagokat, más felnőtt viszont a kezébe se veszi egész életében.

Mi mind egyéniségek vagyunk!

Persze nyilván nem lehet és nem is szabad bemagyarázni, hogy ki miért és mit olvas, hiszen minden egyes könyvmoly egy egyéniség. Én csak azt próbálom kifejteni, hogy szerintem ne ítéljünk el senkit a könyvespolca alapján. Ha a fiatalok YA könyvet olvasnak, hát hajrá, legalább olvasnak, és ne feledjük, hogy az idő telik, az ember változik, és sose tudhatod, hogy milyen leszel, mit olvasol majd évek múlva. Az olvasás szeretete megvan, onnan pedig már csak lépések választanak el attól, hogy mit olvasol legközelebb.

Én se ma kezdtem

Sokszor említettem már, hogy én se voltam könyvmoly egész éltemben, csak néhány éve alakult ez ki nálam. Azóta viszont nem tudnék elképzelni egy napot, hogy ne olvassak. Sokat változtam én is, hiszen rengeteg NA, YA és ifjúsági könyvet olvastam (és fogok is), de ahogy telik az idő, egyre több klasszikus vagy Nagy könyvet veszek a kezembe. Persze ezek közül is volt olyan, amit nem szerettem, de ez úgyis az egyéniségemtől, és nem az elvárásoktól függ.

Könyv a legjobb barátom

Én nagyon sokszor érzem azt, hogy egy könyv jobban megért, mint valamelyik barátnőm. Hiszen rengetegszer olvasok olyan történetet, ami mintha rólam szólna. Én azért kezdtem el többet olvasni, mert segített átvészelni egy nehéz időszakot, és mondhatnám, hogy a nyakamon ragadt. :) Az viszont fontos, hogy bármennyire is szeretünk egy könyvet, a valóságnál kell maradni, és bármennyire jó is egy könyv, az élet azon kívül folyik. Néha én is beleesem ebbe a csapdába, de igyekszem.

A Harry Potterből nekem még a mai napig ez a kedvenc idézetem: ,,Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni."

A lényeg, 

hogy én senkit sem akartam bántani, sőt, inkább arra utalni, hogy mi, a könyvmolyok már olyan kevesen, és egyre kevesebben vagyunk, ne piszkáljuk egymást. Talán sokak számára kevesebb vagyok, amiért sok NA könyv van a polcomon, rá kellett jönnöm, hogy nem baj. Nekem az olvasás egy mentőöv volt, egy kapocs, ma pedig kikapcsolódás és boldogsághormon, szeretném azt olvasni, ami nekem jó. Tényleg, ne erőltessük azt, ami nem megy!