„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2016. augusztus 23., kedd

Mary Balogh - Lánykérés


Hazánkban a történelmi romantikus műfaj kedvelői több, mint 5 éve várják, hogy új Mary Balogh történetet olvashassanak magyar fordításban. A General Press kiadónak köszönhetően a Túlélők klubja sorozat 1. része, a Lánykérés végre megjelenik augusztus 22-én. A Blogturné Klub 8 napos turnéra hívja olvasóit e megjelenés örömére, értékelésekkel, extrákkal és a megszokott nyereményjátékkal.
Lady Muir magányosan sétálgat a tengerparton; óvatosan halad az egyenetlen földsávon, borzongva figyeli a tengert, miközben az életéről gondolkodik. Aztán egyszer csak a meredekebb utat választva elindul a falu felé, a csúszós köveken azonban kificamítja a bokáját. Ekkor váratlanul egy férfi tűnik fel az egyik szikla mögül, hogy a segítségét felajánlva Stanbrook hercegének kastélyába vigye.
Lord Trenthamet a barátai bízták meg azzal a feladattal, hogy találjon magának feleséget a tengerparton, egy hölgyet, akit rangja, vagyona és katonai hőstettei lenyűgöznek, és aki rögtön igent mondana a lánykérésre. De hiszen a part teljesen kietlen, rajta kívül csak kósza sirályok fordulnak meg erre! Most mégis itt egy karcsú, szőke asszony, aki a segítségére szorul.
Véletlen lenne, vagy a sors rendelte így, hogy az ízig-vérig lady és a nyers, szókimondó lord találkozzanak? Két - látszólag - gyökeresen eltérő életfelfogás, ízlés kerül egymással szembe, mégis, ahogy az idő telik, a két ember megismeri egymást, megismeri a másik legmélyebb vágyait, titkait, és talán arra is rádöbben, hogy minden különbözőségük dacára az a bizonyos lánykérés valóban megtörténhet.

A KÖNYV ADATAI
Kiadó: General Press
Megjelenés: 2016. augusztus 22.
Eredeti megjelenés: 2012
Oldalszám: 292
Fordította: Bánki Vera


A legutóbb olvasott könyvemet úgy tettem le, hogy sírtam, szomorú voltam, és egy kicsit dühöngtem is. Eme élmény után, mint biztonságot nyújtó rég nem látott ismerőshöz visszatérni, olyan volt olvasni egy romantikus könyvet.  Ráadásul történelmi romantikus, amiket - talán már tudjátok - nagyon szeretek. Az első könyvem volt Mary Baloghtól, de szerencsére nem kellett aggódnom, hamar megkedveltem a stílusát. 
,,Az élet nem más, mint kötéltáncot járni egy vékony, lengő, foszladozó kötélen egy szakadék felett, amelynek mélyén hegyes sziklák és vadállatok találhatók. Veszélyes... és izgalmas."

Sokszor hallom/olvasom innen-onnan, hogy a romantikus könyvek unalmasak, elavultak, mert kiszámíthatóak, hiszen mindig ott van a végén az a bizonyos boldogan éltek, amíg... Ami természetesen igaz is, de úgy vélem ez nem gond, mert éppen ez az, amit elvárunk tőlük - én legalábbis. Véleményem szerint a titok inkább abban rejlik (már amellett, hogy az emberek természetüknél fogva vágynak a boldogságra, a szeretetre), hogy mi az a körítés, az a háttértörténet, a befolyásoló tényezők, akár társadalmi helyzet, a kor, amiben játszódik, a szereplők családi helyzete stb., amitől egy-egy könyv tud újat mutatni. Hiszen az elmúlt évszázadok során már végtelen számú szerelmi szállal szőtt könyv jelent meg a világon, de valahogy az emberek mégsem unják meg! Na és hogy miért pont most írok ezekről az érzéseimről? Talán azért, mert a Lánykérés olvasása közben - hibái ellenére - is volt szerencsém megélni ezt az újat. A kort már említettem, mint pozitívum, emellett pedig a főszereplők találkozásának helyszíne, és a történet bevezetése fogott meg. A napóleoni háborúk után járunk ugyanis, amikor a háborút valamiképpen megszenvedő 7 ember - 6 férfi és egy nő -, az ún. Túlélők klubja minden évben Penderris partján, Stanbrook hercegnél összegyűlnek, hogy egymás sebeit gyógyítva próbáljanak továbblépni a múlt megpróbáltatásain. Mindegyiküknek megvan a saját sötét démonja, amikről a sorozat részei is szólnak egyébként, és most elsőként Lord Trentham életét ismerhetjük meg.


A regénynek, hogy úgy mondjam beszélő címe van, hiszen egy lánykérés az, ami szinte az elejétől kezdve a légvégéig a cselekmény középpontjában áll. A kezdetén hamar belevág az írónő a közepébe, és megismerjük mind Gwent, mind Hugot, és a furcsa találkozásukat a parton. A vonzalom szinte az első perctől kezdve feltámad közöttük, és hát... elég hamar a tettek mezejére lépnek. Éppen ezért is furcsálltam kicsit, hogy az erős kezdés után a közepén már kicsit lassabban haladtak az események. Ez persze nem jelenti azt, hogy le tudtam volna tenni a könyvet, mert az írónő stílusa igencsak gördülékeny és olvasmányos volt. A szereplők is szerethetők voltak, mindkettőjük múltjában vannak sötét foltok, amit igyekeznek feldolgozni, és úgy tűnik, hogy egymás társaságában ezt sikerül is megoldani nekik.

A történet egyik fő konfliktusa a társadalmi rétegek közötti szakadék legyőzése, hiszen Gwen egy úri hölgy, míg Hugo középosztálybeli. Ez a probléma végig hatással van a cselekmény szálainak alakulására,  és főként Hugo bizonytalanságán keresztül mutatkozik meg. A férfi, habár tetemes vagyonhoz jutott, mégsem tud felülkerekedni a gyökereikből származó különbségeken. Ez tehát végig egyfajta kételyt és bizonytalanságot ad a szereplőknek, de sokszor - én legalább is úgy éreztem - feleslegesen. 

A könyvet tehát bátran ajánlom bármely romantikus kedvelőnek, hiszen megtestesít mindent, ami szükséges egy jó kis szerelmi történethez: Gwen a múltja ellenére erős női karakter, Hugo pedig egy nagy ember, érzékeny szívvel, akin a háború rengeteg sebet ejtett. A kor szelleme pedig ismét elvarázsolt, a bálokkal, a ruhákkal, a ,,jó modorral", és egy kis megengedett humorral. A Túlélő klubjának tagjai pedig szintén a szívemhez nőttek, és alig várom, hogy megismerjem a történetüket!

Értékelés: 5/4,5


 Blogturné extra - Idézetek
,,- Ez végül néha vigasztaló is lehet - mondta a férfi. - Amikor összeomlunk, elveszítve az irányítást, az arra is emlékeztethet bennünket, hogy sohasem vagyunk képesek teljesen uralni az életünket. Mintha az élet csak annyit kérne tőlünk, hogy a lehető legjobban intézzük azt, amit ránk bíztak. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni, és valójában gyakran lehetetlen is."
,,Mindenkinek meg kell küzdeni a maga módján a démonjaival. Talán éppen erről szól az élet. Talán csak próbatétel az egész, hogy mindnyájan megmutathassuk, ki hogyan küzd meg a saját démonjaival, és mennyire érez együtt a többiekkel, miközben azok a maguk útját járják az életben."
,,- Nem könnyű gyűlölni valakit, amikor az ember már rendelkezik tapasztalatokkal, és tudja, hogy mindenki nehéz utat jár be az élete folyamán, és nem mindig hoz bölcs vagy csodálatra méltó döntéseket. Csak kevés velejéig rossz ember van, vagy talán egy sincs."

 NYEREMÉNYJÁTÉK

A könyv egyik különlegessége a lánykérés, vagyis inkább annak menete és módja. Ezért a játékot is ehhez igazítjuk. A turné során minden blogon találtok majd egy-egy részletet más történelmi romantikus könyvekből. Minél többre ismertek rá, annál többször szerepel a nevetek a "kalapban", amelyből a  turné végén sorsolunk négy példányt Mary Balogh: Lánykérés című könyvéből.

A Rafflecopter megfelelő helyére kérjük beírni a helyes megfejtést az írót és a könyv címét is, amelyből idéztek a bloggerek.
,,- Mondjuk azt, hogy nagyon szórakoztatónak találja, hogy az utóbbi időben mennyire megenyhültem a házasság kérdésével kapcsolatban.
- Ez igaz?
- Igen... nos... a fenébe, Bella, feleségül akarlak venni. Tudom, hogy nem sokat ajánlhatok fel neked. Hogy bolond volnál egy magamfajtával összekötni az életedet, de...
- Ha ez egy házassági ajánlat, talán nem kellene tovább taglalnod, hogy miért ne menjek hozzád.”

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A sorsoláson csak azok vesznek részt, akik minden állomáson helyesen válaszolnak - válaszaitokon utólag nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük, melyre kérjük, 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.



A turné további állomásai

08.24. Dreamworld
08.27. Szembetűnő
BEJEGYEZTE: DÁTUM:
CÍMKÉK: , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)