A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából folytatódik Daemon szemszögéből a Luxen történet!
Hazánkban is nagy sikernek örvend Jennifer L. Armentrout - Luxen sorozata. Olvashattuk már a sorozatot Katy oldaláról, de vajon Daemon hogyan élte meg a történetet?
KÖNYV ADATAI
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2016. december 13.
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 376
Fordító: Miks-Rédai Viktória
ISBN: 9789633999509
Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, mindkettőnknek végünk. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak? Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el? És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmisek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…
Éld át az Ónix történetét Daemonnal!
Éld át az Ónix történetét Daemonnal!
Már vissza sem tudok emlékezni, hogy milyen régóta olvasom a Luxen sorozatot, hogy milyen régóta követem Katy és Daemon nem éppen átlagosnak mondható mindennapjait. Egy ideje már - sajnos - befejeződött a történetük, de mi mégis olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy még mindig jut ki belőlük, és nem is kevés. Jennifer felismerte azt a lehetőséget, hogy van még mit kihozni a sorozatból, és megírta nekünk az első három részt Daemon szemszögéből. És milyen jól tette! Annyit tudni kell, hogy külföldön csak az Obszidián jött ki printbe, és a sorozat első három kötete ,,csak" digitális formában, viszont egy könyvként. Itthon viszont olyan szerencsések vagyunk, hogy három kötetben jönnek ki a részek, így még jobban fokozva az izgalmakat, arról nem is beszélve, hogy így három szexi gyönyörű borítójú könyv feszíthet a könyvespolcomon! Jelenleg tehát az Oblivion második részénél tartunk, ami ugyebár az Ónix könyvet hozza Daemon nézőpontjából, ami külön öröm számomra, mert nekem ez a kedvenc és egyben legtöbbször újraolvasott részem a sorozatból.
Azért az hihetetlen, hogy mindent összevetve már a 8. kötetnél tartunk, és mégsem tudom megunni Katy és Daemon sztoriját, arról nem is beszélve, hogy amikor Daemon feltűnik, én még mindig visszaváltozok sikoltozó tinivé, mert egyszerűen imádom minden mozdulatát. Nem tudom elengedni. Az Ónix tehát, ahogy említettem a kedvenc részem volt, és Daemon szemszögéből olvasni remek volt. Ugyanaz az ismerős történet, de mégsem. Ha visszaemlékezünk, akkor rájövünk, hogy ez a rész Blake feltűnésétől kezdve tele van titkolózással, sok-sok huzavonával, és egy tragédiával is, ami elkerülhető lett volna. Ezek miatt nagyon jó volt belelátni Daemon fejébe is, hiszen végre megtudhattam, hogy mi járt a fejében, akkor amikor Kattel pimaszkodott, vagy amikor a lány veszélybe sodorta magát, de legfőképpen, hogy mit érzett Katy és Blake bimbózó kapcsolata, majd pedig a veszélyes gyakorlatozása miatt. Szóval sok megválaszolatlan kérdésre választ nyertem, és mondanom sem kell, gondolatait ismerve minden cselekedetét helyeseltem. Sőt, mondhatni Katyre voltam már a végén mérges, pedig igazából már tudtam, hogy mi lesz a végkimenetele. Látjátok milyen érdekes, hogy ennyire nem mindegy, hogy kinek a szemszögéből olvasunk egy könyvet, hiszen az ember azt értheti csak meg, akinek ismeri a gondolatait: minden éremnek két oldala van.
A történet tehát ugyanaz, annyi különbséggel, hogy most a Daemon közelében élő embereket/luxeneket ismerhetjük meg közelebbről. És itt jön a képbe Adam. Jajj, hogy én hogy sajnáltam őt, annyira féltem a végétől, pedig tudtam, tudtam, hogy mi lesz... Az írónő kicsit megleckéztetett minket, ugyanis közelebbről megismerhettük a fiút, amivel csak azért érte el, hogy rájöjjünk, milyen édes, jó fej srác. Dee-vel nagyon cukik voltak. Daemonhoz is közelebb került, megbízott benne, sok mindenben együtt voltak benne. Így akármennyire is számítottam a végkimenetelre, még egyszer megsirattam őt..
De hogy ne csak szomorkodjak, azért elmondanám, hogy Daemonban nem kellett csalódnom. Magabiztosságával, humorával nem hazudtolta meg önmagát, de láttatta féltő, sérülékenyebb oldalát is, Kat iránt tanúsított érzései pedig imádnivalóak voltak. Ezt a részt többek között azért szeretem annyira, mert habár itt még nagyrészt nincsenek együtt, de már érződik a feszültség köztük, a szócsatáikat élvezet olvasni, és ez az a kötet, ahol barátokból többé válnak. Emellett pedig itt még nem komplikálódik túl az életük (najó, azért már elkezdődik), még tudnak hétköznapian élni, a sulival, bulikkal, olvasással, blogolással stb. Ráadásul a kettő kedvenc jelenetem is ebben a részben van, amiket most újra élhettem: a hálaadásos illetve, amikor Katy Daemonnal videó blogol (naná!). ,,– Szerintem az olvasás szexi – jelentettem ki. – Ó, most már így gondolod? – vonta fel a szemöldökét. – Ó, igen, és tudod, mi szexi még? – Behajoltam a képbe, amíg már már nem fért mellém, és az állammal felé intettem. – Az ilyen bloggerek. Hű! Kat a karomra csapott. -Vegyél vissza magadból! - sziszegte."
Összességében tehát én szerettem ezt a részt is, mert ismerős volt, de mégis új. A Luxen sorozat azok közé az olvasmányok közé tartozik, amikbe bárhol, bármikor szívesen belekezdek, legyen bármilyen hangulatom. És nem csak Daeom miatt, Katy-t is nagyon megkedveltem, és igazából az egész történetet, biztos vagyok benne, hogy mindig lesz helye a kedvenceim között. Ami pedig egyben vicces, de idegsítő is, hogy alig várom a folytatást, pedig tudom, hogy mi lesz benne - na persze, nem a kedvenc luxenünk álláspontjából!
Értékelés: 5/5
Blogturné extra
Ahogy azt említettem, azért szeretem nagyon az Ónixot (és most már az Oblivion 2. részét is), mert több kedvenc jelenetem is ezekben a részekben található. Most elhozom nektek a legjobbat, ami valahogy nemcsak Katy-t, de engem is megérintett: Daemon hálaadási kedveskedését. Mindkettőjük szemszögéből.
Katy
Karácsonyfát állítani egy idegennel semmihez sem hasonlítható élmény.
Egyetlen fej mozdulattal hívta ki az ajtó elől a fotelt, látszólag a semmire akasztotta a lámpafüzért, az pedig sziporkázni kezdett, pedig be sem volt dugva.
Nevettünk is. Nagyon sokat. De legalább ugyanannyiszor elszorult a torkom, amikor eszembe jutott, milyen arcot vág majd anyu másnap délután. Azt gondoltam, boldog lesz.
Daemon ezüst angyalhajat dobott a fejemre, amikor levadásztam az
utolsó lebegő gömböt.
- Köszönöm - néztem rá.
- Tulajdonképpen illik hozzád.
A nappalit betöltötte a műfenyő illata, felébresztve bennem az ünnepi hangulatot, mint valami alvó óriást. Daemonre nevettem, és feltartottam a gömböt - majdnem olyan zöld volt, mint a szeme. El is döntöttem, hogy az ő gömbje lesz, és feltettem a csillag alakú csúcsdísz alá.
Éjfélre járt, mire végeztünk. Szorosan egymás mellé ültünk a kanapéra, hogy megcsodáljuk a mesterművünket. Az angyalhajból talán kicsit több jutott az egyik oldalra, de egyébként tökéletes volt: szivárványszínben hunyorogtak a fények, csillámlottak az üveggömbök.
- Imádom - jelentettem ki.
- Igen, elég szép — válaszolta Daemon, és ásítva nekem dőlt. Dee is feldíszítette a fát ma délelőtt. ő mindig egyszínűt csinál, de nekem a miénk jobban tetszik. Olyan, mint egy diszkógömb.A miénk. Elmosolyodtam, tetszett a szó hangzása.
Daemon finoman meglökött a vállával.
- Azért jól szórakoztam, amíg díszítettünk.
- Én is.
Félig lehunyta a szemét. Ölni tudtam volna a szempilláiért.
- Késő van - állapította meg.
- Tudom - Tétováztam. - Szeretnél maradni?
Válaszul csak felvonta az egyik szemöldökét.
Nevettünk is. Nagyon sokat. De legalább ugyanannyiszor elszorult a torkom, amikor eszembe jutott, milyen arcot vág majd anyu másnap délután. Azt gondoltam, boldog lesz.
Daemon ezüst angyalhajat dobott a fejemre, amikor levadásztam az
utolsó lebegő gömböt.
- Köszönöm - néztem rá.
- Tulajdonképpen illik hozzád.
A nappalit betöltötte a műfenyő illata, felébresztve bennem az ünnepi hangulatot, mint valami alvó óriást. Daemonre nevettem, és feltartottam a gömböt - majdnem olyan zöld volt, mint a szeme. El is döntöttem, hogy az ő gömbje lesz, és feltettem a csillag alakú csúcsdísz alá.
Éjfélre járt, mire végeztünk. Szorosan egymás mellé ültünk a kanapéra, hogy megcsodáljuk a mesterművünket. Az angyalhajból talán kicsit több jutott az egyik oldalra, de egyébként tökéletes volt: szivárványszínben hunyorogtak a fények, csillámlottak az üveggömbök.
- Imádom - jelentettem ki.
- Igen, elég szép — válaszolta Daemon, és ásítva nekem dőlt. Dee is feldíszítette a fát ma délelőtt. ő mindig egyszínűt csinál, de nekem a miénk jobban tetszik. Olyan, mint egy diszkógömb.A miénk. Elmosolyodtam, tetszett a szó hangzása.
Daemon finoman meglökött a vállával.
- Azért jól szórakoztam, amíg díszítettünk.
- Én is.
Félig lehunyta a szemét. Ölni tudtam volna a szempilláiért.
- Késő van - állapította meg.
- Tudom - Tétováztam. - Szeretnél maradni?
Válaszul csak felvonta az egyik szemöldökét.
Daemon
Fát díszíteni Kattel egészen más volt, mint amit valaha tapasztaltam.
Élénken, vidáman
megvizsgált minden gömböt és fényfüzért. Néha nevetett, néha sietve félrepillantott, azt
gondolva, nem veszem észre, hogy a szeme egyszerre a távolba pillant és elfátyolosodik. Nem
tettem megjegyzést, mert nem akartam kényelmetlen helyzetbe hozni, és minden alkalommal
hamar el is múlt.
Amikor kiválasztott egy csillogó zöld gömböt, rám nézett, aztán a díszre, és úgy mosolygott,
hogy nagyon szerettem volna tudni, mi jár a fejében. Kifáradtam, mire állt a fa, de az egész
este megérte. Kat a legnagyobb, legszebb mosollyal nézte a fát, amit valaha láttam.
– Imádom – jelentette ki.
Féloldalasra sikerült a díszítés, de ha Kat imádja, részemről rendben.
– Igen, elég szép. Dee is feldíszítette a fát ma délelőtt. Ő mindig egyszínűt csinál, de nekem
a miénk jobban tetszik. Olyan, mint egy diszkógömb.
Erre még szélesebben mosolygott. Finoman meglöktem a vállammal.
– Azért jól szórakoztam, amíg díszítettünk.
– Én is.
Félig lehunytam a szemem.
– Késő van.
– Tudom – Tétovázott, az arcára kiült a feszültség. – Szeretnél maradni?
Most hallucinálok – vagy tényleg megkérdezte?
NYEREMÉNYJÁTÉK
A Luxen sorozatnak már számos része jelent meg hazánkban, ezért mostani játékunkban arra leszünk kíváncsiak mennyire ismeritek a részeket.Minden állomáson találtok egy idézetet, amiből aláhúzott vonallal jelölve hiányzik egy név, de nem elég csak a hiányzó nevet beírni a Rafflecopter dobozába, szükség lesz még a kötet címére is.
Tehát minden állomáson egy nevet és egy kötet címet keresünk, amiket be kell írnotok a megfelelő sorba.
“– Hé! – rikoltotta ______ az ajtóból. – Szerintem XY felgyújtotta a mikrót. Megint. Én meg kézzel akartam pattogtatni egy kis kukoricát, de félresikerült. Úgy értem, nagyon, de nagyon. YX a homlokomnak döntötte a homlokát.
– A keservét! – morogta.
Nem bírtam visszafojtani a nevetést.
– Időbeosztás, igaz?
– Időbeosztás.”
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások
01.16 Insane Life
01.17 Angelika blogja
01.18 Deszy könyvajánlója
01.19 Könyvvilág
01.20 Dreamworld
01.21 Sorok között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése