KÖNYV ADATAI:
Kiadó: Könyvmolylépző
Megjelenés: 2017. november 7.
Eredeti megjelenés: 2016
Oldalszám: 424
Fordító: Kamper Gergely
ISBN: 9789634572435
Lilynek nem ment mindig könnyen a sora, de annál keményebben dolgozott, hogy olyan életet élhessen, amilyenre vágyik. Elhagyta a Maine állambeli kisvárost, ahol felnőtt; egyetemet végzett, és Bostonba költözött, ahol saját vállalkozásba kezdett. Amikor szikrázni kezd a levegő közte és a jóképű idegsebész, Ryle Kincaid között, Lily életében hirtelen minden túl szép lesz ahhoz, hogy igaz legyen.
Ryle magabiztos, makacs, kicsit talán arrogáns is, de emellett érzékeny, okos, és Lily a gyengéje – bár a kapcsolatoktól való viszolygása aggodalomra ad okot.
Lilyt mégsem csak az új kapcsolata foglalkoztatja. Rengeteget gondol Atlas Corriganre is – az első szerelmére, aki a hátrahagyott múltjához köti. A fiú, aki lelki társa és védelmezője volt, most újra feltűnik a színen, veszélyeztetve ezzel mindent, amit Lily és Ryle együtt felépített.
Ebben a merész és mélyen személyes regényben Colleen Hoover szívszorongató történetet tár elénk, ami új, izgalmas utakra vezeti őt magát mint írót is. A Velünk véget ér felejthetetlen mese a szerelemről, amiért nagy árat kell fizetni.
Add át magad a reménynek!
Colleen Hoovertől már nagyon sok érzelmes-romantikus könyv jelent meg a Könyvmolyképző Kiadónál, és meg kell, hogy mondjam, én magam is egyre jobban szeretem a könyveit. Lassan már ő is azok közé az írók közé fog tartozni, akiktől ha megjelenik egy könyv, automatikusán el akarom majd olvasni. Ez a fajta bizalom fokozatosan alakult ki, a Hopeless még nem volt kedvencem, a Slammed már alakult, azonban a Maybe Someday lett végül hatalmas kedvenc számomra, és a két most megjelenő könyve - a Confess és a Velünk véget ér természetesen - is teljesen levett a lábamról.
Colleen könyveiben az a szép, hogy habár new adult műfajban ír, mégis mindig sikerül neki valami újat hozni, ráadásul nem érződik egyetlen története sem valamiféle klisének, hanem egytől-egyik csodálatosak, megérintik az olvasó szívét. A Velünk véget ér is tökéletes példa erre. Ismét egy olyan témát dolgozott fel, amiről talán már mindannyian olvastunk, azonban olyan szívszorítóan, olyan részletekbe menően dolgozta ki, hogy lehetelten úgy olvasni a könyvet, hogy ne váltson ki valamiféle érzelmet az olvasóból. És micsoda érzelmeket! Azt, hogy miről is szól pontosan a könyv, hogy mi a fő szál benne, nem szeretném elmondani, mert úgy érzem, mindenkinek magának kell átélnie. Egy olyan pillanatot, ami teljesen felborítja a mi főszereplőnk, Lily életét, és ahonnan kezdve nehezebbnél nehezebb döntéseket kell meghoznia. Az biztos, hogy a fülszöveg nem árul el semmit arról, hogy mi a lényege a történetnek, hogy mennyire fog fájni ez nekünk, de nyilván jobb is ez így.
A fő konfliktusról tehát ne árulnék el semmit, de azért a szereplőkről ejtenék néhány szót. Igazából három főszereplője van a történetnek, Lily, a múltja, Atlas és a jelene, Ryle, ez a kettő pedig természetesen előbb-utóbb összeér. Legtöbbször a jelenben járunk, amikor Lily megismeri a szívdöglesztő orvost Ryle-t, akik között az első pillanattól kezdve kialakul a vonzalom. Ryle hamar rabul ejtett, hiszen ő az a férfi, aki félredobva eddig meggyőződését járni kezd a lánnyal, mindent megtesz érte, és persze iszonyúan dögös az orvosi ruhájában. Közben pedig Lily naplóbejegyzéseiből megismerjük az első szerelmét Atlast, és a talán sejtetitek, tragikusan végződő történetüket. Nem kell aggódni nincsen szó szerelmi háromszögről, mindannak ellenére, hogy van két gyönyörű és érzékeny férfi is, aki szereti Lilyt.
Lily egy rettenetes erős karaktere volt a könyvnek, elképesztően tudtam azonosulni az érzelmivel: a fájdalmaival, a megingásaival, a félelmeivel, azt is megértettem, amikor jó döntést hozott, és azt is, - habár tudtam, hogy nem kellene, hogy ennek rossz vége lesz -, amikor nem. Azt soha nem gondoltam volna, hogy Ryle karaktere ennyire a szívemhez fog nőni. De Colleen ezt is megcsinálta velem, hagyta, hogy ennyire megszeressem, hogy fájjon érte a szívem, hogy aztán összetörjön, végül pedig megvigasztaljon. Atlas pedig.. nos, ő az a személy, akinek a jelenléte nélkül is egy kerek történet lehetett volna a Velünk véget ér. Viszont úgy vélem, nagyon jól tette az írónő hogy beleszőtte, mert annyira kellett Lilynek, és nekünk is ez a reménysugár, egy kapaszkodó, hogy talán lehetséges, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. A legjobban viszont egy olyan szereplőért fájt a szívem, aki nem volt jelen a történetben, mégis mindenhol ott volt. Bizony Colleen Hooverről van szó, aki nem véletlen, hogy ilyen jól írt erről a témáról, és az utószavában ki is derül, hogy miért. Ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el, de csak a könyv után!
Talán nem egyértelmű az értékelésemből, de nagyon szerettem a könyvet. Vagyis nem, ez nem teljesen igaz, mert sokszor nagyon is utáltam, de ez csakis azért volt, mert a jó történet, itt annyit jelent, hogy fáj, elkerülhetetlenül. Persze ez nem jelenti azt - ne is ijedjen meg senki -, hogy egy depresszív hangulatú történetet fogtok olvasni. A téma súlyossága adott, de közben nagyon tanulságos is, Lily ereje, ahogy küzd magáért, és meghozza a döntését a jövőjéért, kétségtelenül pozitív következtetést hordoz. Emellett pedig Ryle karaterét is képtelenség lenne beskatulyázni, egyértelműen fejlődő személyiség volt. Persze ez csak egy szeletke volt Lilyéhez hasonló történetekből, de annyi biztos, hogy vele... velük ez már véget ért!
Értékelés: 5/5Add át magad a reménynek!
Colleen Hoovertől már nagyon sok érzelmes-romantikus könyv jelent meg a Könyvmolyképző Kiadónál, és meg kell, hogy mondjam, én magam is egyre jobban szeretem a könyveit. Lassan már ő is azok közé az írók közé fog tartozni, akiktől ha megjelenik egy könyv, automatikusán el akarom majd olvasni. Ez a fajta bizalom fokozatosan alakult ki, a Hopeless még nem volt kedvencem, a Slammed már alakult, azonban a Maybe Someday lett végül hatalmas kedvenc számomra, és a két most megjelenő könyve - a Confess és a Velünk véget ér természetesen - is teljesen levett a lábamról.
Colleen könyveiben az a szép, hogy habár new adult műfajban ír, mégis mindig sikerül neki valami újat hozni, ráadásul nem érződik egyetlen története sem valamiféle klisének, hanem egytől-egyik csodálatosak, megérintik az olvasó szívét. A Velünk véget ér is tökéletes példa erre. Ismét egy olyan témát dolgozott fel, amiről talán már mindannyian olvastunk, azonban olyan szívszorítóan, olyan részletekbe menően dolgozta ki, hogy lehetelten úgy olvasni a könyvet, hogy ne váltson ki valamiféle érzelmet az olvasóból. És micsoda érzelmeket! Azt, hogy miről is szól pontosan a könyv, hogy mi a fő szál benne, nem szeretném elmondani, mert úgy érzem, mindenkinek magának kell átélnie. Egy olyan pillanatot, ami teljesen felborítja a mi főszereplőnk, Lily életét, és ahonnan kezdve nehezebbnél nehezebb döntéseket kell meghoznia. Az biztos, hogy a fülszöveg nem árul el semmit arról, hogy mi a lényege a történetnek, hogy mennyire fog fájni ez nekünk, de nyilván jobb is ez így.
A fő konfliktusról tehát ne árulnék el semmit, de azért a szereplőkről ejtenék néhány szót. Igazából három főszereplője van a történetnek, Lily, a múltja, Atlas és a jelene, Ryle, ez a kettő pedig természetesen előbb-utóbb összeér. Legtöbbször a jelenben járunk, amikor Lily megismeri a szívdöglesztő orvost Ryle-t, akik között az első pillanattól kezdve kialakul a vonzalom. Ryle hamar rabul ejtett, hiszen ő az a férfi, aki félredobva eddig meggyőződését járni kezd a lánnyal, mindent megtesz érte, és persze iszonyúan dögös az orvosi ruhájában. Közben pedig Lily naplóbejegyzéseiből megismerjük az első szerelmét Atlast, és a talán sejtetitek, tragikusan végződő történetüket. Nem kell aggódni nincsen szó szerelmi háromszögről, mindannak ellenére, hogy van két gyönyörű és érzékeny férfi is, aki szereti Lilyt.
Lily egy rettenetes erős karaktere volt a könyvnek, elképesztően tudtam azonosulni az érzelmivel: a fájdalmaival, a megingásaival, a félelmeivel, azt is megértettem, amikor jó döntést hozott, és azt is, - habár tudtam, hogy nem kellene, hogy ennek rossz vége lesz -, amikor nem. Azt soha nem gondoltam volna, hogy Ryle karaktere ennyire a szívemhez fog nőni. De Colleen ezt is megcsinálta velem, hagyta, hogy ennyire megszeressem, hogy fájjon érte a szívem, hogy aztán összetörjön, végül pedig megvigasztaljon. Atlas pedig.. nos, ő az a személy, akinek a jelenléte nélkül is egy kerek történet lehetett volna a Velünk véget ér. Viszont úgy vélem, nagyon jól tette az írónő hogy beleszőtte, mert annyira kellett Lilynek, és nekünk is ez a reménysugár, egy kapaszkodó, hogy talán lehetséges, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. A legjobban viszont egy olyan szereplőért fájt a szívem, aki nem volt jelen a történetben, mégis mindenhol ott volt. Bizony Colleen Hooverről van szó, aki nem véletlen, hogy ilyen jól írt erről a témáról, és az utószavában ki is derül, hogy miért. Ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el, de csak a könyv után!
"Képzeljetek el minden embert, akivel életetekben találkoztok. Rengetegen vannak. Hullámokban jönnek, ki-be sodródnak az apállyal meg dagállyal. Egyes hullámok nagyobbak és elsöprőbbek másoknál. Néha a nagy hullámok magukkal hoznak ezt-azt a tenger mélyéből, és ott hagyják őket a parton. A lenyomatok a homokban emlékeztetőül szolgálnak, hogy a hullámok ott jártak jóval azután is, hogy elvonult a dagály."
Talán nem egyértelmű az értékelésemből, de nagyon szerettem a könyvet. Vagyis nem, ez nem teljesen igaz, mert sokszor nagyon is utáltam, de ez csakis azért volt, mert a jó történet, itt annyit jelent, hogy fáj, elkerülhetetlenül. Persze ez nem jelenti azt - ne is ijedjen meg senki -, hogy egy depresszív hangulatú történetet fogtok olvasni. A téma súlyossága adott, de közben nagyon tanulságos is, Lily ereje, ahogy küzd magáért, és meghozza a döntését a jövőjéért, kétségtelenül pozitív következtetést hordoz. Emellett pedig Ryle karaterét is képtelenség lenne beskatulyázni, egyértelműen fejlődő személyiség volt. Persze ez csak egy szeletke volt Lilyéhez hasonló történetekből, de annyi biztos, hogy vele... velük ez már véget ért!
NYEREMÉNYJÁTÉK
Colleen Hoover tollából már rengeteg érzelmes romantikus könyv jelent meg, ezeket fogjuk felidézni a nyereményjátékunk során. Minden blogon találni fogtok egy idézetet az írónőtől, a dolgotok pedig természetesen az lesz, hogy kitaláljátok, melyik könyvéből származik, és beírjátok a könyv címét a rafflecopter dobozba.
"Hiszem, hogy az életben találkozunk néha olyanokkal, akiknek a lelke teljesen kompatibilis a miénkkel. Egyesek lelki társaknak nevezik őket, míg mások igaz szerelemnek."
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások
11.11. - Könyvvilág
11.13. - Kristina blogja
11.15. - Angelika blogja
11.17. - Sorok között
11.19. - MFKata
11.21. - Deszy könyvajánlója
11.23. - Dreamworld
11.25.- CBooks
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése