A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg a Minden a te hibád című ifjúsági könyv júniusban. A történet többek között barátságról, második esélyről és a félelmek legyőzéséről szól, mindez egy igazán humoros és könnyed stílusban tálalva. Ha szeretnétek megtudni, hogy miképpen bontogatja a 17 éves “jó kislány” Catey a szárnyait New Yorkban, miközben mindenféle kalandba keveredik a vagány unokatestvérének hála, akkor kövessétek a turné négy állomását!
Könyv adatai
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2018. június 8.
Eredeti megjelenés: 2016
Oldalszám: 340
Fordító: Barthó Eszter
ISBN: 9789634573715
ivott alkoholt, nem csókolózott, nem énekelt torkaszakadtából nagy nyilvánosság előtt, legfőképpen nem ejtett túszokat, sőt, kocsit sem lopott
MI? LOPOTT KOCSIT?
Most börtönben ül, és nem tudja, mit mondjon:
a rendőrségnek, a szüleinek, a polgármesternek, a riportereknek és a Twitter-olvasóknak.
Csak most döbbent rá, hogy:
szerzett egy orr-pearcinget, és – NA NE! AZ OTT EGY TETKÓ?
Az őrült hétvégéért egyedül egyvalakit hibáztat:
a híres unokatestvérét, aki valamikor a legjobb barátnője volt.
Akit az elmúlt négy évben GYŰLÖLT, de közben a szíve mélyén rettenetesen hiányzott neki. NEM, NEM IS!!!
EZ MIND A TE HIBÁD, HELLER HARRIGAN!!
Mostanában észrevettem magamon, hogy egyre jobban érzem azt bizonyos ifjúsági regényeknél, hogy ez már annyira nem az én világom, kezdek kinőni belőle. Kezdik elveszíteni a varázsát azok a könyvek, amik hasonló kaptafára íródtak, és már nem tudom élvezni őket. Éppen ezért volt olyan felüdülés olvasni Paul Rudnick könyvét, hiszen más műfajnál talán zavart volna, hogy háttérbe szorul a romantikus szál, most viszont kifejezetten jól esett, hogy inkább a két főszereplő kapcsolatára, barátságára helyeződött a hangsúly.
Az egyik főszereplőnk Catey, aki egy.. nos nem igazán tudok mást mondani rá, mint egy szentfazék, és ezt egyáltalán nem sértésnek gondolom, inkább nagyon aranyos volt szerintem. Ő egy olyan lány, aki ellene van mindenféle "őrült" kalandnak, akinek elvei vannak, aki mindig mindent jól akar csinálni, hogy megfeleljen a maga kemény szabályainak. Ráadásul egyfajta pánikbetegsége is van, ami akkor tör rá, ha valami olyasmit kényszerül tenni, ami túlmutat a saját komfortzónáján. Ez nem mindig volt így, Cateynek ugyanis van egy unokatestvére, aki gyerekkorában a legjobb barátnője volt, Heller, aki mindig rávette őt egy ki szórakozásra, mindenféle kalandokba keveredtek együtt. Aztán történt valami, amire először még csak homályos utalásokat kapunk, ami megváltoztatta a kapcsolatukat, és azóta nem beszélt egymással a két lány, és Catey még jobban elzárkózott a való világtól. Heller közben színésznő lett, ráadásul nagyon híres, azonban egyre nehezebben viseli a sztársággal járó nehézségeket, ezért Catey nagynénje New Yorkba küldi a lányt, hogy az új filmjének premierje előtt vigyázzon arra, hogy Heller ne csináljon semmi botrányosat.
Catey tehát New Yorkba utazik, hogy - reményei szerint - Hellert jó útra térítse, csakhogy nem számít arra, hogy unokatestvére nem igazán változott meg utolsó találkozásuk óta, így nagyon úgy tűnik, hogy ismét sok bajba khm.. kalandba fog keveredni. Azt azért hamar látni lehet, hogy Heller egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogy a mi kis ártatlan Cateynk képzeli, csak éppen a lány nem lát túl a saját sértettségén, és sokáig nem veszi észre, hogy milyen magányos is Heller ebben a sztárvilágban. A lányok természetesen kezdetben eléggé nehezen találják meg a közös hangot, aztán ahogy haladunk előre, és felszakadoznak a múlt sebei, és Heller egyre jobban leveti a hírnév okozta kemény páncélját, és megmutatja sebezhetőségét, úgy kezd el újra egymás felé közeledni a két barátnő.
Bármennyire is szerettem Hellert, és a karakterét, nekem mégis csak Catey volt a favoritom. Egyrészt nagyon jó érzéssel olvastam, hogy a jó kislány bekerül a nagyvárosba, levetkőzi a gátlásait, és egy kicsit elkezd élni, mert erre igenis szüksége volt. Másrészt pedig ennek az új Cateynek hála bizony rengeteg vicces jelenetet kapunk. A könnyedség, a humor szinte végig jelen van a történetben, de onnantól kezdve, hogy feltűnik Sophie, konkrétan többször is felkacagtam, mert hát nem semmi a kis csaj.
Nagyon szerettem azt, ahogy az egykori legjobb barátnők lassacskán újra egymásra találtak. Két teljesen ellentétes személy, és mégis nagyon jól tudnak együtt működni. Cateynek bizony rá kellett ébredni, hogy Heller egyáltalán nem az a személy, akinek ő gondolja, és hogy igenis jót tett neki az, hogy a lánynak hála egy kicsit átlépte a határait. Bevallom nekem azért is tetszett ez a történet, mert eszembe juttatta a gyerekkoromat, ugyanis nekem is volt/van egy ilyen belevaló legjobb barátnőm, mint Heller, akivel mindenféle hülyeséget csináltunk akkoriban. Persze gyerekként nem kellett azért engem se sokat unszolni, de hát azért mégiscsak én voltam a visszafogottabb már akkor is. És szerintem éppen ezért ilyen könnyű beleélni magunkat ebbe a sztoriba, mert talán mindenkinek van egy ilyen barátja (vagy ő maga az), akire mosolyogva emlékez vissza, hogy mennyi mókába és kalandba volt része vele.
Nekem tehát nagyon tetszett Paul Rudnick története, Catey és Heller is igazán szimpatikus, emellett pedig roppant szórakoztató karakter. De azért az érzelmek sem maradhattak el, hiszen mindkét barátnőnek nagyon tanulságos volt ez a hétvége, meg kellett találniuk újra az egymáshoz vezető utat. Érdekes, hogy azt írtam korábban, hogy két ellentétes személy a két barátnő, de valahogy amikor a könyv végére értem, már úgy éreztem, hogy Catey is egy igazán vagány csajszi, csak le kellett győznie a félelmeit, hogy visszataláljon önmagához. Ki tudja, talán a félelmeink legyőzése azt jeleni, hogy újra gyerekek lehetünk. Valami ilyesmit éreztem az olvasás során.
Mostanában észrevettem magamon, hogy egyre jobban érzem azt bizonyos ifjúsági regényeknél, hogy ez már annyira nem az én világom, kezdek kinőni belőle. Kezdik elveszíteni a varázsát azok a könyvek, amik hasonló kaptafára íródtak, és már nem tudom élvezni őket. Éppen ezért volt olyan felüdülés olvasni Paul Rudnick könyvét, hiszen más műfajnál talán zavart volna, hogy háttérbe szorul a romantikus szál, most viszont kifejezetten jól esett, hogy inkább a két főszereplő kapcsolatára, barátságára helyeződött a hangsúly.
Az egyik főszereplőnk Catey, aki egy.. nos nem igazán tudok mást mondani rá, mint egy szentfazék, és ezt egyáltalán nem sértésnek gondolom, inkább nagyon aranyos volt szerintem. Ő egy olyan lány, aki ellene van mindenféle "őrült" kalandnak, akinek elvei vannak, aki mindig mindent jól akar csinálni, hogy megfeleljen a maga kemény szabályainak. Ráadásul egyfajta pánikbetegsége is van, ami akkor tör rá, ha valami olyasmit kényszerül tenni, ami túlmutat a saját komfortzónáján. Ez nem mindig volt így, Cateynek ugyanis van egy unokatestvére, aki gyerekkorában a legjobb barátnője volt, Heller, aki mindig rávette őt egy ki szórakozásra, mindenféle kalandokba keveredtek együtt. Aztán történt valami, amire először még csak homályos utalásokat kapunk, ami megváltoztatta a kapcsolatukat, és azóta nem beszélt egymással a két lány, és Catey még jobban elzárkózott a való világtól. Heller közben színésznő lett, ráadásul nagyon híres, azonban egyre nehezebben viseli a sztársággal járó nehézségeket, ezért Catey nagynénje New Yorkba küldi a lányt, hogy az új filmjének premierje előtt vigyázzon arra, hogy Heller ne csináljon semmi botrányosat.
Catey tehát New Yorkba utazik, hogy - reményei szerint - Hellert jó útra térítse, csakhogy nem számít arra, hogy unokatestvére nem igazán változott meg utolsó találkozásuk óta, így nagyon úgy tűnik, hogy ismét sok bajba khm.. kalandba fog keveredni. Azt azért hamar látni lehet, hogy Heller egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogy a mi kis ártatlan Cateynk képzeli, csak éppen a lány nem lát túl a saját sértettségén, és sokáig nem veszi észre, hogy milyen magányos is Heller ebben a sztárvilágban. A lányok természetesen kezdetben eléggé nehezen találják meg a közös hangot, aztán ahogy haladunk előre, és felszakadoznak a múlt sebei, és Heller egyre jobban leveti a hírnév okozta kemény páncélját, és megmutatja sebezhetőségét, úgy kezd el újra egymás felé közeledni a két barátnő.
Bármennyire is szerettem Hellert, és a karakterét, nekem mégis csak Catey volt a favoritom. Egyrészt nagyon jó érzéssel olvastam, hogy a jó kislány bekerül a nagyvárosba, levetkőzi a gátlásait, és egy kicsit elkezd élni, mert erre igenis szüksége volt. Másrészt pedig ennek az új Cateynek hála bizony rengeteg vicces jelenetet kapunk. A könnyedség, a humor szinte végig jelen van a történetben, de onnantól kezdve, hogy feltűnik Sophie, konkrétan többször is felkacagtam, mert hát nem semmi a kis csaj.
Nagyon szerettem azt, ahogy az egykori legjobb barátnők lassacskán újra egymásra találtak. Két teljesen ellentétes személy, és mégis nagyon jól tudnak együtt működni. Cateynek bizony rá kellett ébredni, hogy Heller egyáltalán nem az a személy, akinek ő gondolja, és hogy igenis jót tett neki az, hogy a lánynak hála egy kicsit átlépte a határait. Bevallom nekem azért is tetszett ez a történet, mert eszembe juttatta a gyerekkoromat, ugyanis nekem is volt/van egy ilyen belevaló legjobb barátnőm, mint Heller, akivel mindenféle hülyeséget csináltunk akkoriban. Persze gyerekként nem kellett azért engem se sokat unszolni, de hát azért mégiscsak én voltam a visszafogottabb már akkor is. És szerintem éppen ezért ilyen könnyű beleélni magunkat ebbe a sztoriba, mert talán mindenkinek van egy ilyen barátja (vagy ő maga az), akire mosolyogva emlékez vissza, hogy mennyi mókába és kalandba volt része vele.
Nekem tehát nagyon tetszett Paul Rudnick története, Catey és Heller is igazán szimpatikus, emellett pedig roppant szórakoztató karakter. De azért az érzelmek sem maradhattak el, hiszen mindkét barátnőnek nagyon tanulságos volt ez a hétvége, meg kellett találniuk újra az egymáshoz vezető utat. Érdekes, hogy azt írtam korábban, hogy két ellentétes személy a két barátnő, de valahogy amikor a könyv végére értem, már úgy éreztem, hogy Catey is egy igazán vagány csajszi, csak le kellett győznie a félelmeit, hogy visszataláljon önmagához. Ki tudja, talán a félelmeink legyőzése azt jeleni, hogy újra gyerekek lehetünk. Valami ilyesmit éreztem az olvasás során.
Értékelés: 5/4
NYEREMÉNYJÁTÉK
A könyv egyik főszereplője, Heller egy fiatal színésznő, akinek meg kellett tapasztalnia a sztárság árnyoldalait is. A nyereményjátékban is olyan hírességeket kell felismernetek kép alapján, akik szintén nagyon fiatalon kerültek rivaldafénybe, és Hellerhez hasonlóan ők is megküzdöttek a sztárság okozta nehézségekkel. A rafflecopter dobozba a színészek/énekesek nevét várjuk!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások
06.24. Könyvvilág blog
06.26. Kelly&Lupi olvas
06.28. Deszy könyvajánlója
06.30. Sorok között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése