Folytatódik az Üvegtrón sorozat, ugyanis a Könyvmolyképző Kiadó elhozta nekünk Chaol Westfall kötetét A hajnal tornya címmel. A könyvben azonban nemcsak Chaollal, hanem sok más új szereplővel is találkozhattok, akik rengeteg veszélyes kalandba keverednek. Chaol és Nesryn szövetségeseket keres a déli kontinensen, de olyan váratlan események érik őket, amire nem is gondoltak volna, miközben a kitörni készülő háború kardként lebeg a fejük felett. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy miként lép Chaol a gyógyulás útjára, sikerül-e szövetségeseket találniuk, kik az új szereplők, akik fenekestül felforgatják a főszereplőink életét, akkor tartsatok a turné 3 bloggerével, és játsszatok a nyereménykönyvért.
Könyv adatai
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2018. december 12.
Eredeti megjelenés: 2017
Oldalszám: 792
Fordító: Szabó Krisztina
ISBN: 9789634575214
Egy kétségbeesett küldetés.
Egy ősi titok.
Chaol Westfall és Nesryn Faliq azért érkezett Antica tündöklő városába, hogy szövetséget kössön a déli kontinens kagánjával, akinek hatalmas serege jelenti Erilea utolsó reménysugarát. De nem ez az egyetlen oka, hogy Anticába utaztak: gyógyírt keresnek Chaol Résvárban szerzett sebeire a legendás Torre Cesmében.
A gyerekként iszonyatos borzalmakat átélő Yrene Towers a legkevésbé sem kíván az ifjú adarlani nemesen segíteni, meggyógyítani meg aztán főleg nem akarja. Csakhogy esküt tett, miszerint segíti az elesetteket – és tartja is a szavát. Azonban Lord Westfallt sötétség kíséri, és Yrene hamarosan rádöbben, hogy a fiú múltja mindkettejüket magával ragadhatja.
A távoli hegyekben harcosok lenyűgöző rukokon szárnyalnak, és az árnyak mélyén régóta várt válaszok lapulnak. Olyan tudás, ami a túlélést jelentheti a világ számára – vagy a végső pusztulást.
A kapcsolatom Sarah J. Maas írónővel igencsak hullámzóan alakult az évek alatt, amikor a két eddig magyarul megjelent sorozatát olvastam. Az első két Üvegtrón részt elképesztően szerettem, imádtam a Cealena-Chaol-Dorian hármast, a közös kalandjaikat a szerelmi száltól függetlenül. Azt persze sosem titkoltam, hogy Chaol drukker voltam, de erről később. Aztán amikor jött a harmadik rész, A tűz örököse (ami előtt elolvastam még az előzmény kötetet, amit szintén nagyon szerettem), egy kicsit meginogtam, itt ugyebár a főhősnőnk még Cealenaként utazik el a palotából Rowanhez. A kettejük kapcsolatának alakulásán van a hangsúly, a korábban megszokott hármas felállás háttérbe szorul, és azt is hozzá kell tenni, hogy a távolság miatt már Chaol és Dorian fejébe is belelátunk. Na, de az igazi törést az Árnyak királynője okozta számomra, ugyanis, ahogy azt az értékelésemben ki is fejtettem, úgy éreztem, hogy az írónő nagyon kiszúrt Chaollal, mintha szándékosan negatív karakterként tüntette volna fel azért, hogy jobban benyeljük a Rowan szálat. Már elnézést a fogalmazásért. Azóta persze már én is megkedveltem Rowant, és rájöttem, hogy sokkal jobban illik Aelinhez, a tűzszívű királynőhöz, mint Chaol, de akkor azért nagyon mérges voltam.
Egy kicsit jegeltem is a témát, közben belekezdtem a másik sorozatába, a Tüskék és rózsák udvarába, ott is sikerült átvernie az írónőnek, de azért enyhébben, mindenesetre a második rész olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy vetekedett az első helyért a szívemben az Üvegtrón sorozattal. Aztán szerencsére jött a Viharok birodalma, ami már sokkal jobban tetszett, elképesztően izgalmas volt, és oda voltam az "új" szereplőkért (Manon, Elide és Lorchan), habár nagyon sok szálon futott, mégis mindegyik izgalmas volt, a vége pedig nagyot ütött. Erre már csak az KoA tette fel a pontot, és persze Chaol kötete, A hajnal tornya, amik által újra az a jóleső érzés volt bennem, mint amit még a legelején éreztem a sorozattal kapcsolatban. Élvezet volt olvasni!
Tudom-tudom, egy kicsit hosszúra sikeredett a bevezetőm, csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyire fontos volt számomra az, hogy Sarah megírta Chaolnak ezt a történetet, mert valljuk be, ez kellett! Szerintem nem vagyok egyedül olyan Chaol (vagy éppen valaki Dorian) fan, akinek leesett az álla a Rowan szál megjelenésekor, és bizony kissé csalódott az írónőben. Lehet, hogy Sarah is ezt érezte, ezért írta meg a külön kötetet, mindenesetre nálam ez mindenképpen plusz pont. Ennek ellenére féltem tőle, mert abban biztos voltam, hogy valami pozitív dolog fog történni vele, a gyógyulás, talán még a szerelem is rátalál, de azt sem akartam, hogy akkor most hirtelen az egekbe magasztalja, és ő legyen a tökéletes férfi. Szerencsére nem így történt! Chaol egyáltalán nem volt tökéletes, megmaradt ugyanaz az önfejű, makacs férfi, aki magába burkolózik, nem nyílik meg senkinek. Legalább is így indul a történet.
De kezdjük az elején! Chaol tehát Nesrynnel Anticába megy, hogy meggyőzze az itt élő uralkodót, a kagánt, hogy harcoljanak velük a közelgő háborúban. Mondanom sem kell, nem igazán hajlik a kagán és az örökösjelöltek arra, hogy beálljanak harcolni. Azt tudni kell, hogy ez a történet a Viharok birodalmával egy időben játszódik, és ugyebár rengeteg homályos pletyka terjed az üvegpalota lerombolásáról, a király, Dorian apjának haláláról, és úgy általában Aelinről és a múltjáról. A lényeg, hogy a kagán nem bízik meg Chaolban és Nesrynben, ezért nem igazán szívélyes a fogadtatásuk. Azt már az elején leszögezném, hogy imádtam a déli kontinens világfelépítését, Sarah mintha egy teljesen új világot álmodott volna meg, a hegyek, a sivatag, a gyógyítók tornya, az új karakterek, az örökösök, a gyógyítók, a besúgók, maga a szabályozás. A kagánnak ugyanis 6 gyermeke, azaz örökös jelöltje van, Sartaq, Hasar, Kashin, Arghun, Duva és Tumelun, akinek a halálát gyászolják Chaolék érkezésekor. Olyan furcsa törvénykezés van itt, hogy miután a kagán kijelöli az örökösét, az új uralkodó lemészárolhatja a testvéreit, és annak gyermekeit is, ha nem tesznek neki esküt, ha nem bízik meg bennük. Kegyetlen! És ezáltal a testvérek is nagyon kiismerhetetlenek, olykor durva karakterek voltak, folyamatosan taktikáztak, hogy elérjék a céljukat.
Chaolnak azonban nemcsak sereget kell toboroznia, hanem meg kell gyógyulnia, szó szerint és átvitt értelemben is talpra kell állnia, hogy harcolhasson a közelgő háborúban. És itt jön a képbe Yrene Towers, a gyógyító, akit a gyógyítók mestere arra kér, hogy segítsen a férfin. Az az igazság, hogy egy pillanat alatt megkedveltem őt, tökéletesen alkotta meg a karakterét Sarah. A lánnyal már egyébként egy korábbi kötetben is találkoztunk (Sarah megint hozzáadott egy darabkát a kirakóshoz), aki ide menekült, miután édesanyját megölték az adarlani katonák. Nem is csoda, hogy elsőként nem szívleli Chaolt, amihez még hozzátesz a férfi sokszor nem éppen kedves természete is. Persze aztán Yrene a gyógyítás miatt arra kényszerül, hogy jobban megismerje férfit, a múltját, hiszen a testi gyógyuláshoz fontos a lelki problémák tisztázása is. Egyébként azt meg kell jegyeznem, hogy Chaol sebétől sokszor kirázott a hideg olvasáskor, ahogy leírta Sarah azt a sötétséget, ami benne lapul, huh, hátborzongató volt.
Imádtam a Nesryn és persze Sartaq szálát is. Nesrynnek a múltban különösebb figyelmet nem szenteltem, most viszont, hogy igazából Chaolon kívül ő volt a másik főszereplő, sokkal közelebb tudott kerülni hozzám. Bármennyire is szeretek Aelinről és a többiekről olvasni, ilyenkor kifejezetten örülök, hogy más úgymond mellékszereplőről is olvashatok részletesebben. Nesryn és Sartaq saját kalandba vágnak bele az örökösjelölt kedvenc rukja (ismét egy Sarah-féle lény, amiért oda voltam), Kadara hátán. Sok mindent megtudnak és elérnek, veszélyesebbnél veszélyesebb kalandokba keverednek, azaz elképesztően izgalmas az ő száluk is. Hogy mik történtek velük pontosan, azt nem szeretném részletezni, mert megfogadtam, hogy (nagyjából) spoilermentesen írok a könyvről (ami szinte lehetetlen!), de ne aggódjon egyetlen Sarah fan sem, nem fogtok unatkozn!
Chaol testi és lelki fejlődése elképesztő volt ebben a részben, annyira jó volt olvasni, ahogy apránként egyre többet ad ki magából, ahogy lépésről lépésre tesz a gyógyulásért. Olyan jó volt végre megismerni az igaz Chaolt, aki végig benne volt, csak elfojtotta, megismerni, hogy mi lakozik benne, hogy mit érzett régen, mit miért tett. Közben meg megszakadt érte a szívem, a fiúért, akit elküldött az apja, a barátért, aki nem volt ott, amikor Doriannak szüksége volt rá, a szerelmesért, akit Aelin elhagyott, és persze a parancsnokért, akinek hatalmas bűntudat nyomta a lelkét a lemészárolt társaiért. De nemcsak ő fejlődött ebben a részben, hanem a kedves, szintén makacs, erős és nagyszerű gyógyítónk Yrene is. Miközben segített Chaolnak önmagára találni, az ő sebei is begyógyultak. Nagyon jó páros az övüké, és szerencsére a sok nehézség mellett azért nyugodtabb pillanatok sem maradtak el, és a jól ismert Sarah-féle fanyar humor sem, a szócsatáikat nagyon élveztem!
Chaol rajongásától függetlenül azt gondolom, hogy fontos elolvasni ezt a könvyet, mert azért Sarah szór nekünk morzsákat az utolsó részhez kapcsolódóan, előkészíti azt, hiszen több fontos információ birtokába jutnak a szereplőink. Arról nem is beszélve, hogy hemzseg az izgalmas, körömárgós jelenetekről, és persze, ahogy az írónőtől megszokhattuk, a szívünkbe is beletalál olykor-olykor. Nyilván nem lövök le nagy poént, amikor azt mondom, hogy van benne romantikus szál is, nem is kevés, de ennek megélését meghagyom mindenkinek saját tapasztalatból. Elég hosszú lett ez a bejegyzés, úgyhogy már csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy az Üvegtrón sorozat rajongóinak kötelező olvasmány!
Értékelés: 5/5*
NYEREMÉNYJÁTÉK
A hajnal tornya főszereplője Chaol Westfall, ezért a nyereményjátékunk is róla fog szólni. Egy kicsit nosztalgiázunk a játék során, hiszen minden állomáson találni fogtok egy idézetet, ami Chaolhoz kapcsolódik, a feladatotok pedig az lesz, hogy kitaláljátok, mely már magyarul megjelent Üvegtrón részből származik. A rafflecopter dobozba tehát valamely Üvegtrón kötet címét várjuk!
"– Én lennék a legnagyobb bolond a világon, ha hagynám, hogy egyedül elmenj.
A lánynak erre könnyek folytak végig az arcán, és remegni kezdett a szája.
A kapitány picit hátrébb lépett, de nem engedte el.
– Miért sírsz?
– Mert – suttogta remegő hangon –, mert arra emlékeztetsz, hogy a világnak milyennek kellene lennie, hogy milyen lehetne."
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése