A General Press jóvoltából hazánkban is megjelent Elizabeth Hoyt nagysikerű Maiden Lane sorozatának kilencedik kötete, az Édes csábító. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Asa Makepeace és Eve Dinwoody színdarabokat is megihlető románcát, mely egy újjászülető színház kulisszái mögött kap lángra.
Könyv adatai
Kiadó: General Press Kiadó
Megjelenés: 2019. február 25.
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 320
Fordító: Nagy Györgyi Eszter
ISBN: 9789634522270
A szigorú, pedáns és takarékos Eve Dinwoody feladata, hogy szemmel tartsa a bátyja, Montgomery hercegének a befektetéseit. Amikor azonban London legnépszerűbb színházának, a Harte Vigadójának a pénzügyeit veszi a kezébe, az intézmény irányíthatatlan igazgatójával, Asa Makepeace-szel is szemben találja magát.
A színház tulajdonosaként az olykor trágár és vakmerő Asának már így is eléggé meggyűlik a baja az öntelt színésznőkkel és énekesekkel, ráadásul a közelgő újranyitást valaki mintha szándékosan meg akarná hiúsítani. Az olyan krajcároskodó aggszüzekre, mint amilyen Eve, pedig végképp nincs ideje, és nem is hagyhatja, hogy egy arisztokrata nő parancsolgasson neki... akármilyen vonzónak is találja.
Az Asával folytatott heves viták ellenére Eve nem adja fel, hogy a Harte Vigadóját sikererre vigye. Ám minél jobban próbálja irányítani az öntörvényű igazgatót, annál nehezebb kivonnia magát a csábító férfi nyers vonzereje alól. Le sem tagadhatnák a köztük izzó szenvedélyt - amit kioltani a legnagyobb baklövés lenne!
Elizabeth Hoyt Maiden Lane-sorozatának kilencedik kötetében két sok szempontból különböző ember egymásra találásáról olvashatunk. Szerelmük a kulisszák mögött született, de szenvedélyes történetük a színpad legizgalmasabb darabjaival is versenyre kel.
Elizabeth Hoyt Maiden Lane sorozata nagy kedvencem, mindenféle hezitálás nélkül lecsapok az új részekre. Az írónő kielégíti minden igényemet a történelmi romantikus műfajban, nagyon szeretem a könnyed stílusát, a romantikus vonalat, és mindig bekerül egy kis krimi szál is, ami izgalmasabbá teszi a könyveit. A lényeg tehát, hogy izgatottan vettem kezembe az Édes csábítót, amelyben a megszokott módon már korábban megismert karakterek - Eve Dinwoody és Mr. Harte, azaz Asa Makepeace - váltak főszereplővé.
Miután leégett a Harte vigadó, Asa Makepeace mindent megtesz azért, hogy újjáépítse a korábban nagy népszerűségnek örvendő színházat, tervei szerint hamarosan megnyílik. Az újjáépítés hitelezője Montgomery herceg (egy rendkívül érdekes személyiség szerintem, alig várom, hogy a következő részben róla olvassak). A herceg pénzügyeiért a húga, Eve felel, aki a történetünk elején azzal a szándékkal keresi fel Asát, hogy megvonja tőle a hitelt, mivel úgy látja, hogy feleslegesen szórja a férfi bátyja pénzét. Persze miután a lány megismeri Asát - és a színház munkálatait - közelebbről, engedélyezi neki a folytatást, az egyik feltétele, hogy kezelésbe vegye a pénzügyeket. Így történik, hogy Eve is berendezkedik a színház irodájában, ahol nap mint nap találkozik a férfivel, és rá kell ébrednie, hogy nem is olyan ijesztő, mint elsőre gondolta, sőt lassacskán inkább nagyon is csábítónak találja a színház igazgatóját.
Ez a történet kissé rövid és kiszámítható volt, mármint a krimi rész, habár engem ez nem zavart. Az írónő jelen esetben inkább a főszereplők kapcsolatára, a romantikus szálra helyezte a nagyobb hangsúlyt, amit én elégedetten vettem tudomásul. Számomra mindkét karakter nagyon érdekes volt, Eve-et üldözi a sötét múltja, ami miatt retteg a férfiaktól, és egyfajta páncélt vont maga köré emiatt, amit aztán Asa személye segít lehámozni. Tetszett az ellentét, hogy a hatalmas, férfias, olykor agresszív férfi, miként segít gyengéden, csábítóan levetkőzni Eve gátlásait és félelmeit, hogy aztán ki tudja bontogatni a szárnyait, és hogy a visszafogott lányból egy igazi nő váljon. A páros szócsatái kifejezetten üdítően hatottak rám, bármennyire is félénk volt Eve először, a véleményét soha nem rejtette véka alá, és persze Asát sem kellett félteni, amiből aztán rengeteg adok-kapok kerekedett ki. Itt meg kell jegyeznem, hogy Eve "testőrét", Jean Marie-t is nagyon megkedveltem, tetszett a hűség és a barátság, ami kialakult kettejük között az évek során. A társadalmi különbségek ebben a részben is megjelentek, hiszen Eve egy herceg húga, Asa pedig "csak" egy színház igazgatója, de aztán végül is ezt a szálat nem igazán bontotta ki az írónő, úgyhogy hamar túlléptünk rajta.
Örültem, hogy viszontláthattam a korábbi részek szereplőit, főleg Lady Phoebet és Trevilliont, még mindig az ő párosuk a kedvencem. Miközben már a következő rész történetének előszele is megcsapta a könyvet, hiszen egy titokzatos szereplő nyomozása Montgomery hercege után közbe-közbe felmerült a történetben, felcsigázva az érdeklődésemet. Elképesztően kíváncsi vagyok a folytatásra!
Összességében ezt a részt is szerettem, habár kedvenc nem lett. A helyszín, a színházi közeg - a vele járó szépségekkel és problémákkal - kifejezetten tetszett, a karakterek szerethetők voltak. A szabotázsok egy kis izgalmat csempésztek a történetbe, de nem ez volt az erőssége, sokkal inkább Asa és Eve kapcsolatának alakulása. Kaptunk néhány fülledt, szenvedélyes jelentet is természetesen, amelyek nagyon érzékiek voltak, és - Éve múltjából kifolyólag - lassan bontakozott ki, ami nekem kifejezetten tetszett, néha a megfogalmazással volt egy kis problémám, valahogy nem a 18. századra jellemzően voltak leírva, hanem mint egy mai könyvben. Abszolút ajánlani tudom a sorozat rajongóinak ezt a részt is, jól kapcsolódik a korábbi részekhez, bájos, nagyon romantikus és szórakoztató.
Miután leégett a Harte vigadó, Asa Makepeace mindent megtesz azért, hogy újjáépítse a korábban nagy népszerűségnek örvendő színházat, tervei szerint hamarosan megnyílik. Az újjáépítés hitelezője Montgomery herceg (egy rendkívül érdekes személyiség szerintem, alig várom, hogy a következő részben róla olvassak). A herceg pénzügyeiért a húga, Eve felel, aki a történetünk elején azzal a szándékkal keresi fel Asát, hogy megvonja tőle a hitelt, mivel úgy látja, hogy feleslegesen szórja a férfi bátyja pénzét. Persze miután a lány megismeri Asát - és a színház munkálatait - közelebbről, engedélyezi neki a folytatást, az egyik feltétele, hogy kezelésbe vegye a pénzügyeket. Így történik, hogy Eve is berendezkedik a színház irodájában, ahol nap mint nap találkozik a férfivel, és rá kell ébrednie, hogy nem is olyan ijesztő, mint elsőre gondolta, sőt lassacskán inkább nagyon is csábítónak találja a színház igazgatóját.
Ez a történet kissé rövid és kiszámítható volt, mármint a krimi rész, habár engem ez nem zavart. Az írónő jelen esetben inkább a főszereplők kapcsolatára, a romantikus szálra helyezte a nagyobb hangsúlyt, amit én elégedetten vettem tudomásul. Számomra mindkét karakter nagyon érdekes volt, Eve-et üldözi a sötét múltja, ami miatt retteg a férfiaktól, és egyfajta páncélt vont maga köré emiatt, amit aztán Asa személye segít lehámozni. Tetszett az ellentét, hogy a hatalmas, férfias, olykor agresszív férfi, miként segít gyengéden, csábítóan levetkőzni Eve gátlásait és félelmeit, hogy aztán ki tudja bontogatni a szárnyait, és hogy a visszafogott lányból egy igazi nő váljon. A páros szócsatái kifejezetten üdítően hatottak rám, bármennyire is félénk volt Eve először, a véleményét soha nem rejtette véka alá, és persze Asát sem kellett félteni, amiből aztán rengeteg adok-kapok kerekedett ki. Itt meg kell jegyeznem, hogy Eve "testőrét", Jean Marie-t is nagyon megkedveltem, tetszett a hűség és a barátság, ami kialakult kettejük között az évek során. A társadalmi különbségek ebben a részben is megjelentek, hiszen Eve egy herceg húga, Asa pedig "csak" egy színház igazgatója, de aztán végül is ezt a szálat nem igazán bontotta ki az írónő, úgyhogy hamar túlléptünk rajta.
Örültem, hogy viszontláthattam a korábbi részek szereplőit, főleg Lady Phoebet és Trevilliont, még mindig az ő párosuk a kedvencem. Miközben már a következő rész történetének előszele is megcsapta a könyvet, hiszen egy titokzatos szereplő nyomozása Montgomery hercege után közbe-közbe felmerült a történetben, felcsigázva az érdeklődésemet. Elképesztően kíváncsi vagyok a folytatásra!
Összességében ezt a részt is szerettem, habár kedvenc nem lett. A helyszín, a színházi közeg - a vele járó szépségekkel és problémákkal - kifejezetten tetszett, a karakterek szerethetők voltak. A szabotázsok egy kis izgalmat csempésztek a történetbe, de nem ez volt az erőssége, sokkal inkább Asa és Eve kapcsolatának alakulása. Kaptunk néhány fülledt, szenvedélyes jelentet is természetesen, amelyek nagyon érzékiek voltak, és - Éve múltjából kifolyólag - lassan bontakozott ki, ami nekem kifejezetten tetszett, néha a megfogalmazással volt egy kis problémám, valahogy nem a 18. századra jellemzően voltak leírva, hanem mint egy mai könyvben. Abszolút ajánlani tudom a sorozat rajongóinak ezt a részt is, jól kapcsolódik a korábbi részekhez, bájos, nagyon romantikus és szórakoztató.
Értékelés: 5/4,5
NYEREMÉNYJÁTÉK
A történet során központi szerepet játszik a Harte Vigadójának újranyitása, így mostani játékunk során magyar színházakat keresünk.
Minden állomáson találtok egy képet, mely alapján ki kell találnotok, melyikre gondoltunk, és a teljes nevét beírni a rafflecopter megfelelő sorába, majd várni, hogy Fortuna rátok mosolyogjon.
Minden állomáson találtok egy képet, mely alapján ki kell találnotok, melyikre gondoltunk, és a teljes nevét beírni a rafflecopter megfelelő sorába, majd várni, hogy Fortuna rátok mosolyogjon.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások
03.25. Olvasónapló
03.26. Könyvvilág
03.27. Angelika blogja
03.28. Betonka szerint a világ…
03.29. Dreamworld
03.30. Insane Life
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése