A Manó Könyvek kiadó nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Louisa May Alcott klasszikusát, amelyben a March-nővérek életét ismerhetjük meg. Miközben apjuk a polgárháborúban harcol, a lányok - Meg, Jo, Beth és Amy - az anyjuk segítségével ismerkednek az élettel, női mivoltukkal, miközben megtapasztalják a testvéri rivalizálást, az első szerelmet, a veszteséget és a boldogságot. Tarts bloggereinkkel a turnén, olvasd el az ajánlóinkat, és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a Kisasszonyok legújabb kiadását!
Könyv adatai
Kiadó: Manó Könyvek Kiadó
Megjelenés: 2019. április 23.
Eredeti megjelenés: 1868
Oldalszám: 354
Fordító: Barta Judit
Illusztrálta: Ella Bailey
Illusztrálta: Ella Bailey
ISBN: 9789634036340
Megrendelés: http://kiadok.lira.hu/kiado/manokonyvek/index.php?action=konyv&id=139474056
A négy March nővér - Meg, Jo, Beth és Amy - egy új-angliai településen, nehéz anyagi körülmények között élnek édesanyjukkal, miközben apjuk a polgárháborúban szolgál tábori lelkészként. A lányokat rengeteg kaland és váratlan balszerencse éri, és a sok tapasztalat révén egyre jobban kirajzolódik a személyiségük: a józan és megfontolt Meg társaságszerető, a fiús Jo imádja a könyveket, a szégyenlős Bethet a zenélés érdekli, a kissé önző Amynek pedig művészi hajlamai vannak.
A Kisasszonyok lányregénynek íródott, ám mára az egyik legismertebb amerikai klasszikusként ismert, amely női írók generációinak adott ihletet, és számos film- és egyéb feldolgozás készült belőle.
Louisa May Alcott (1832-1888) a Kisasszonyokon kívül több, gyermekkori élményein alapuló klasszikus regényt is írt, és a szüfrazsett mozgalomban is tevékenyen részt vett.
A könyv végén található szerzői életrajz, és egy, a cselekményről szóló kvíz plusz ajándék az olvasónak.
A könyv végén található szerzői életrajz, és egy, a cselekményről szóló kvíz plusz ajándék az olvasónak.
Meg sem tudom mondani, hogy milyen régóta van a Kisasszonyok a kívánságlistámon, hogy már hány éve el akarom olvasni ezt a könyvet. Az, hogy a Manó Könyvek Kiadó idén újra elhozta nekünk - ráadásul gyönyörű köntösbe bújtatva -, egyértelművé tette számomra, hogy itt az idő, most tényleg el kell olvasnom ezt a könyvet!
A történet Új-Angliába kalauzol el minket, a March családról, legfőképpen annak női szakaszáról szól, négy lányról és az édesanyjukról, akik otthon próbálnak megélni, miközben a családfő nincs otthon, háborúban szolgál. Mivel a család igencsak szegény körülmények között él, a testvéreknek mindenben ki kell venniük a részüket, és segíteni kell otthon. Megismerjük a kisasszonyok - Meg, Jo, Beth és Amy - személyét önmagában és a családban betöltött szerepében is. Természetesen mivel testvérekről van szó, hol összhangban működnek, jól kijönnek egymással, hol pedig összekapnak és haragszanak a másikra. A lányok igencsak ártatlannak és naivnak vannak ábrázolva, nagyon aranyosak a könyv elején, ahogy megfogadják, hogy “jók lesznek”, próbálnak változtatni a hibáikon, levetni a “batyujukat”, gyermeki naivitással azt gondolják, hogy mi sem egyszerűbb ennél. Persze aztán a történet előrehaladtával ráébrednek, hogy nehéz munka áll előttük, mindegyikőjüknek jut kihívás bőven.
Mindegyik lányt megkedveltem, habár egyikük sem volt tökéletes, megvoltak a hibáik, amiken igyekeztek úrrá lenni. Személyes kedvencem Beth, aki a legvisszafogottabb a lányok között. Az ő “batyuja”, hogy fél az emberektől és nehezen barátkozik, ezen szeretne változtatni. Ő egy igazán édes lány, valódi gyermeki jósággal megáldva, a szívembe zártam a karakterét. A másik kedvenc nővérem a “fiús” Jo volt, aki sose tudott megálljt parancsolni a szájának, imádta a kalandokat, egy igaz vadóc volt. A testvérei nem nagyon értették őt, viszont amikor beköltözött a szomszédba Laurence, egy igazi barátra lelt a személyében, és ettől kezdve együtt voltak benne mindenféle csínytevésben. A legidősebb lány Meg volt, Jo szöges ellentéte, akit a legjobban zavart, hogy nehéz körülmények között élnek, szebb ruhákra és bálokra vágyott volna. A legfiatalabb pedig Amy volt, aki nem igazán bírta elviselni, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő akarja.
Mindegyik lánynak megvolt tehát a maga keresztje a személyiségétől függően, amin változtatni szerettek volna. Louisa May Alcott ebből kifolyólag mindegyiküket próbára is tette, a lányoknak saját tapasztalatból kellett fejlődniük, belátni hibáikat, és levonni a tanulságot.
A könyv tehát a négy nővérről szól, de azért van itt még valaki a háttérben, aki mozgatja a szálakat, ő pedig nem más, mint az édesanyjuk. Mrs. March elképesztő bölcsességgel, jóindulattal és persze hatalmas szeretettel irányítja a lányokat, akik igyekeznek megfogadni anyjuk tanácsát. Szinte mindegyikük eltéved valahol a regény egy pontján, de Mrs. March nem hagyja őket magukra, határozottan, de jó szándékkal vezetgeti őket. Következetes, de szelíd anya, aki mindenben támogatja a lányait, de elvárja tőlük, hogy ők is tegyenek a boldogságukért és lássák be a hibáikat.
Ha egy szóval kellene értékelnem a könyvet, azt mondanám rá, hogy bájos. Persze voltak benne nehezebb időszakok, nagyobb próbatételek, de mégsem tudtam kizökkenni a nyugodt, szeretetteljes, angyali hangulatból, ami körbevett az olvasás során. Sok tanulságot megfogalmaztak a lányok és édesanyjuk a könyv során, ami talán valaki számára elcsépeltnek tűnhet mai gondolkodással, de én úgy gondolom, hogy ezek a tanulságok nem változtak az idők során: jónak maradni, s ha mégis hibázunk, belátni azokat és tanulni belőlük, nem könnyű manapság sem (sőt!), fel kell nőni hozzá, úgy ahogy a kisasszonyok is tették ebben a könyvben.
A történet Új-Angliába kalauzol el minket, a March családról, legfőképpen annak női szakaszáról szól, négy lányról és az édesanyjukról, akik otthon próbálnak megélni, miközben a családfő nincs otthon, háborúban szolgál. Mivel a család igencsak szegény körülmények között él, a testvéreknek mindenben ki kell venniük a részüket, és segíteni kell otthon. Megismerjük a kisasszonyok - Meg, Jo, Beth és Amy - személyét önmagában és a családban betöltött szerepében is. Természetesen mivel testvérekről van szó, hol összhangban működnek, jól kijönnek egymással, hol pedig összekapnak és haragszanak a másikra. A lányok igencsak ártatlannak és naivnak vannak ábrázolva, nagyon aranyosak a könyv elején, ahogy megfogadják, hogy “jók lesznek”, próbálnak változtatni a hibáikon, levetni a “batyujukat”, gyermeki naivitással azt gondolják, hogy mi sem egyszerűbb ennél. Persze aztán a történet előrehaladtával ráébrednek, hogy nehéz munka áll előttük, mindegyikőjüknek jut kihívás bőven.
Mindegyik lányt megkedveltem, habár egyikük sem volt tökéletes, megvoltak a hibáik, amiken igyekeztek úrrá lenni. Személyes kedvencem Beth, aki a legvisszafogottabb a lányok között. Az ő “batyuja”, hogy fél az emberektől és nehezen barátkozik, ezen szeretne változtatni. Ő egy igazán édes lány, valódi gyermeki jósággal megáldva, a szívembe zártam a karakterét. A másik kedvenc nővérem a “fiús” Jo volt, aki sose tudott megálljt parancsolni a szájának, imádta a kalandokat, egy igaz vadóc volt. A testvérei nem nagyon értették őt, viszont amikor beköltözött a szomszédba Laurence, egy igazi barátra lelt a személyében, és ettől kezdve együtt voltak benne mindenféle csínytevésben. A legidősebb lány Meg volt, Jo szöges ellentéte, akit a legjobban zavart, hogy nehéz körülmények között élnek, szebb ruhákra és bálokra vágyott volna. A legfiatalabb pedig Amy volt, aki nem igazán bírta elviselni, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő akarja.
Mindegyik lánynak megvolt tehát a maga keresztje a személyiségétől függően, amin változtatni szerettek volna. Louisa May Alcott ebből kifolyólag mindegyiküket próbára is tette, a lányoknak saját tapasztalatból kellett fejlődniük, belátni hibáikat, és levonni a tanulságot.
A könyv tehát a négy nővérről szól, de azért van itt még valaki a háttérben, aki mozgatja a szálakat, ő pedig nem más, mint az édesanyjuk. Mrs. March elképesztő bölcsességgel, jóindulattal és persze hatalmas szeretettel irányítja a lányokat, akik igyekeznek megfogadni anyjuk tanácsát. Szinte mindegyikük eltéved valahol a regény egy pontján, de Mrs. March nem hagyja őket magukra, határozottan, de jó szándékkal vezetgeti őket. Következetes, de szelíd anya, aki mindenben támogatja a lányait, de elvárja tőlük, hogy ők is tegyenek a boldogságukért és lássák be a hibáikat.
Ha egy szóval kellene értékelnem a könyvet, azt mondanám rá, hogy bájos. Persze voltak benne nehezebb időszakok, nagyobb próbatételek, de mégsem tudtam kizökkenni a nyugodt, szeretetteljes, angyali hangulatból, ami körbevett az olvasás során. Sok tanulságot megfogalmaztak a lányok és édesanyjuk a könyv során, ami talán valaki számára elcsépeltnek tűnhet mai gondolkodással, de én úgy gondolom, hogy ezek a tanulságok nem változtak az idők során: jónak maradni, s ha mégis hibázunk, belátni azokat és tanulni belőlük, nem könnyű manapság sem (sőt!), fel kell nőni hozzá, úgy ahogy a kisasszonyok is tették ebben a könyvben.
NYEREMÉNYJÁTÉK
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások
10.14. Hagyjatok! Olvasok! (extra)
10.16. Könyv és más
10.18. Kelly és Lupi olvas
10.20. Könyvvilág
10.22. Hagyjatok! Olvasok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése