Graham Moore Oscar-díjas forgatókönyvíró első, magyarul megjelent regénye az 1880-as évek New Yorkjába kalauzol el bennünket, ahol egy fiatal ügyvéd szemén keresztül tanúi lehetünk a korszak egyik legmocskosabb játszmájának, az úgynevezett áramháborúnak.
Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel és nyerjétek meg a könyv egy példányát a kiadó felajánlásából!
Könyv adatai
Kiadó: Agave Kiadó
Megjelenés: 2019. szeptember 26.
Eredeti megjelenés: 2016
Oldalszám: 416
Fordító: Orosz Anna
ISBN: 9789634196426
Az ügynek köszönhetően Paul betekintést nyer a társadalom legfelsőbb rétegébe – a rongyrázós partikba, a Gramercy Park nemesi villáiba és a zárt ajtók mögött történő sötét üzelmekbe. Edison ravasz és veszélyes ellenfél, saját kémhálózatot működtet, a zsebében vannak az újságok és maga J. P. Morgan támogatja. Ezzel szemben Westinghouse-nak szinte semmije sincs a meggyőződésén kívül: Paullal együtt egy Nikola Tesla nevű szerb tudóstól várják a csodát, aki a nyelvet meglehetősen rosszul beszéli és társaságban furcsán viselkedik. Ahogy a fiatal ügyvéd egyre jobban beleássa magát az ügybe és egyre nagyobb kockázatot vállal, rádöbben, hogy minden érintettnek megvannak a saját kis játszmái, és senki sem az, aminek látszik. Ez pedig különösen nagy veszélyeket eredményezhet az egész országra nézve.
Graham Moore, a Kódjátszma Oscar-díjas forgatókönyvírójának történelmi regénye megtörtént eseményeken alapszik, és sokszor a leghajmeresztőbb jelenet. eiben sincs egy szemernyi fikció sem. Az éjszaka fénye nem véletlenül lett hatalmas bestseller: nemcsak a nagy áramháború legfontosabb momentumait mutatja be letehetetlen stílusban, de döbbenetes képet fest egy olyan Amerika létrejöttéről, ami mindmáig ereje teljében létezik.
Ha történelmi regényekről van szó, általában inkább háborús könyveket veszek kézbe, most azonban egy teljesen új terepre merészkedtem. Habár, ha jobban belegondolunk, ez a történet is egyfajta háború, csak sokkal kevesebb résztvevővel, és a fegyverek helyett az eszüket, találékonyságukat használják a felek. Nem másról van szó, mint az ún. áramháborúról, amit elsősorban Thomas Edison, George Westinghause vívott meg, kiegészülve Nicola Teslával.
Felmerülhet egy kérdés, hogy mit tud nyújtani egy olyan könyv, ami hogy úgy mondjam egy "száraz történelmi eseményt" ragadott ki, és tárt a nagyközönség elé. Hát, nagyon sokat kérem szépen. Ma már nem igen foglalkozunk azzal, hogy egyes dolgokat - köztük az izzólámpát - ki találta fel, annyira természetesnek vesszük. Pedig valami elképesztő dolognak számított annak idején, alapjaiban megváltoztatta az emberek mindennapi életét az, hogy a gázlámpákat felváltotta az izzólámpa. New York és egész Amerika teljesen felbolydult, Edisont is varázslónak nevezték, mert olyan dolgot adott a világnak, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Ebbe a helyzetbe csöppenünk bele a történetünk elején, az író nagyon hitelesen ábrázolta a kort, a 19. század végét, azt, hogy emberek miként reagáltak erre a találmányra, a hétköznapi emberek számára Edison valami földöntúli személynek számított akkor.
Na, de a könyv lényege ennél sokkal összetettebb, a legnagyobb kérdés az, hogy ki találta fel az izzólámpát? Edison, Westinghause vagy Tesla? Nos, ez a kérdés nem olyan egyszerű, mint aminek tűnik. Az egész áramháborút Westinghause fiatal ügyvédjének, Paul Cravath szemszögén keresztül ismerhetjük meg. Edison ugyebár szabadalmaztatta az izzólámpát, amitől egycsapásra ő lett Amerika egyik legfontosabb embere, csakhogy ezután Westinghause is elkezdett gyártani egyfajta izzólámpát, amit azonban Edison nem vett jó néven, ezért beperelte, mondván, hogy ő úgymond levédette azt, ezért senkinek nincs joga azt gyártani. Paulnak tehát akad bőven megoldandó problémája, ami csak fokozódik, amikor megjelenik a magának való, szerb tudós, Nikola Tesla is, aki az egyenáram helyett váltakozó áramról beszél, úgyhogy - a fiatal ügyvéd mellett - a két feltalálónak aztán fel kell kötnie a gatyáját!
A könyv két évet ölel fel, de olyan gyorsan haladnak az események, hogy én sokkal többnek éreztem, tényleg csak kapkodtam a fejem az események alakulásán. Azt azért hozzá kell tennem, hogy a meghökkentő kezdés után azért kicsit elült nekem a történet, és kb. a századik oldaltól kezdve rázódtam bele igazán. De onnantól kezdve már nem volt megállás. A könyv tudományról, fizikáról, perekről szólt, mégsem éreztem unalmasnak vagy éppen értetlennek, az író nagyon jól értett ahhoz, hogy miképpen írjon hétköznapi nyelven ezekről a dolgokról. Ehhez persze hozzátartozik, hogy Paul is laikus a tudomány terén, tehát nem kevésszer kellett neki is elmagyarázni a dolgokat.
Amikor a feltalálókra vagy más történelmi személyekre gondolunk, akik valami nagy tettet vittek véghez, hajlamosak vagyunk isteníteni, szentnek látni őket. Pedig valójában ők is hús vér emberek voltak, tele rossz tulajdonságokkal, ami ebben a könyvben is jól látszik. A könyv elején még Edison volt a fekete bárány, de aztán ahogy haladunk előre a történetben, ráébredünk, hogy mindegyiküknek megvolt a maga ügye. Személyes kedvencem egyébként Tesla volt, aki talán a legemberibb tudott maradni ebben az egész felhajtásban, arról nem is beszélve, hogy jókat mosolyogtam a kissé kuszán összerakott mondatain.
Ha feltalálásokról van szó, a történelem könyvekben csak egy név és egy dátum szerepel, dehogy mi is történet valójában, arról keveset tudhatunk meg. Sokan úgy gondolnánk, hogy ez egy magányos feladat, a tudós ül egyedül a kis laboratóriumában, aztán jön valamiféle megvilágosodás, és hopp, megtörténik a csoda. Ezért is nagyon izgalmas ilyen könyveket olvasni, még ha kicsit ki is színez egy-egy eseményt, mégis sokkal többet nyújt, mint a száraz adatok.
A végére igazán megszerettem ezt a történetet, sok újat tanultam belőle, amiről eddig csak keveset tudtam: hogy ki is volt ez a három feltaláló valójában, milyen célok vezérelték őket, hogy micsoda fordulatos események vezettek oda, ahova végül is eljutottunk. Mindezt egy olvasmányos stílusban megírva, olykor meghökkentő jelenetekkel tarkítva. A tanulság mellett az izgalmakból sem volt hiány, volt becsapás, árulás, vesztegetés, bűnözés, bújtatás, és még egy romantikus szál is belefért. Ráadásul a 19. századi New York krémjét is megismertük a könyv által, ami még több fordulattal kecsegtetett. Az az igazság, hogy nem gondoltam volna, hogy ennyire jól fogok szórakozni, hogy így le fog kötni a történet, egy igazán pozitív csalódás ért. Bátran ajánlom mindenkinek!
Ha történelmi regényekről van szó, általában inkább háborús könyveket veszek kézbe, most azonban egy teljesen új terepre merészkedtem. Habár, ha jobban belegondolunk, ez a történet is egyfajta háború, csak sokkal kevesebb résztvevővel, és a fegyverek helyett az eszüket, találékonyságukat használják a felek. Nem másról van szó, mint az ún. áramháborúról, amit elsősorban Thomas Edison, George Westinghause vívott meg, kiegészülve Nicola Teslával.
Felmerülhet egy kérdés, hogy mit tud nyújtani egy olyan könyv, ami hogy úgy mondjam egy "száraz történelmi eseményt" ragadott ki, és tárt a nagyközönség elé. Hát, nagyon sokat kérem szépen. Ma már nem igen foglalkozunk azzal, hogy egyes dolgokat - köztük az izzólámpát - ki találta fel, annyira természetesnek vesszük. Pedig valami elképesztő dolognak számított annak idején, alapjaiban megváltoztatta az emberek mindennapi életét az, hogy a gázlámpákat felváltotta az izzólámpa. New York és egész Amerika teljesen felbolydult, Edisont is varázslónak nevezték, mert olyan dolgot adott a világnak, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Ebbe a helyzetbe csöppenünk bele a történetünk elején, az író nagyon hitelesen ábrázolta a kort, a 19. század végét, azt, hogy emberek miként reagáltak erre a találmányra, a hétköznapi emberek számára Edison valami földöntúli személynek számított akkor.
Na, de a könyv lényege ennél sokkal összetettebb, a legnagyobb kérdés az, hogy ki találta fel az izzólámpát? Edison, Westinghause vagy Tesla? Nos, ez a kérdés nem olyan egyszerű, mint aminek tűnik. Az egész áramháborút Westinghause fiatal ügyvédjének, Paul Cravath szemszögén keresztül ismerhetjük meg. Edison ugyebár szabadalmaztatta az izzólámpát, amitől egycsapásra ő lett Amerika egyik legfontosabb embere, csakhogy ezután Westinghause is elkezdett gyártani egyfajta izzólámpát, amit azonban Edison nem vett jó néven, ezért beperelte, mondván, hogy ő úgymond levédette azt, ezért senkinek nincs joga azt gyártani. Paulnak tehát akad bőven megoldandó problémája, ami csak fokozódik, amikor megjelenik a magának való, szerb tudós, Nikola Tesla is, aki az egyenáram helyett váltakozó áramról beszél, úgyhogy - a fiatal ügyvéd mellett - a két feltalálónak aztán fel kell kötnie a gatyáját!
A könyv két évet ölel fel, de olyan gyorsan haladnak az események, hogy én sokkal többnek éreztem, tényleg csak kapkodtam a fejem az események alakulásán. Azt azért hozzá kell tennem, hogy a meghökkentő kezdés után azért kicsit elült nekem a történet, és kb. a századik oldaltól kezdve rázódtam bele igazán. De onnantól kezdve már nem volt megállás. A könyv tudományról, fizikáról, perekről szólt, mégsem éreztem unalmasnak vagy éppen értetlennek, az író nagyon jól értett ahhoz, hogy miképpen írjon hétköznapi nyelven ezekről a dolgokról. Ehhez persze hozzátartozik, hogy Paul is laikus a tudomány terén, tehát nem kevésszer kellett neki is elmagyarázni a dolgokat.
Amikor a feltalálókra vagy más történelmi személyekre gondolunk, akik valami nagy tettet vittek véghez, hajlamosak vagyunk isteníteni, szentnek látni őket. Pedig valójában ők is hús vér emberek voltak, tele rossz tulajdonságokkal, ami ebben a könyvben is jól látszik. A könyv elején még Edison volt a fekete bárány, de aztán ahogy haladunk előre a történetben, ráébredünk, hogy mindegyiküknek megvolt a maga ügye. Személyes kedvencem egyébként Tesla volt, aki talán a legemberibb tudott maradni ebben az egész felhajtásban, arról nem is beszélve, hogy jókat mosolyogtam a kissé kuszán összerakott mondatain.
Ha feltalálásokról van szó, a történelem könyvekben csak egy név és egy dátum szerepel, dehogy mi is történet valójában, arról keveset tudhatunk meg. Sokan úgy gondolnánk, hogy ez egy magányos feladat, a tudós ül egyedül a kis laboratóriumában, aztán jön valamiféle megvilágosodás, és hopp, megtörténik a csoda. Ezért is nagyon izgalmas ilyen könyveket olvasni, még ha kicsit ki is színez egy-egy eseményt, mégis sokkal többet nyújt, mint a száraz adatok.
A végére igazán megszerettem ezt a történetet, sok újat tanultam belőle, amiről eddig csak keveset tudtam: hogy ki is volt ez a három feltaláló valójában, milyen célok vezérelték őket, hogy micsoda fordulatos események vezettek oda, ahova végül is eljutottunk. Mindezt egy olvasmányos stílusban megírva, olykor meghökkentő jelenetekkel tarkítva. A tanulság mellett az izgalmakból sem volt hiány, volt becsapás, árulás, vesztegetés, bűnözés, bújtatás, és még egy romantikus szál is belefért. Ráadásul a 19. századi New York krémjét is megismertük a könyv által, ami még több fordulattal kecsegtetett. Az az igazság, hogy nem gondoltam volna, hogy ennyire jól fogok szórakozni, hogy így le fog kötni a történet, egy igazán pozitív csalódás ért. Bátran ajánlom mindenkinek!
Értékelés: 5/4,5
NYEREMÉNYJÁTÉK
A könyvben minden fejezet egy tudománnyal, feltalálással, sikerrel kapcsolatos idézettel kezdődik. A játékban ezekből szemezgettünk, nektek pedig az a feladatotok, hogy kitaláljátok, kitől származik az idézet.
Az lehet sikeres, aki tesz is valamit, mialatt a sikerre vár.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése