„Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy írni veszélyes, mert nincs rá garancia, hogy a szavaidat ugyanolyan hangulatban olvassák majd, mint amilyenben leírtad őket.”

/Jojo Moyes – Az utolsó szerelmes levél/



2019. december 19., csütörtök

Jennifer Ashley: A ​bizalom ára



Jennifer Ashley számos romantikus regénysorozatával lett a New York Times és az USA Today kritikái alapján bestseller szerző. A magyar olvasók előtt már ismert a skót Mackenzie család történelmi románcfolyama. A most magyarul is útjára induló fantasy-könyveiben alakváltók és emberek sajátos kapcsolatát ábrázolja vérbő, erotikus stílusban.

Könyv adatai
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenés: 2019. október 7.
Eredeti megjelenés: 2010
Oldalszám: 412
Fordító: Medgyesi Zsófia
ISBN: 9789632939339



Az Egyesült Államokban húsz éve egyezség született a hatóságok és az addig szabadon, a vadon törvényei szerint élő alakváltók – nagymacskafélék, farkasfélék és egyéb, állati és emberi alakban is létezni tudó lények – között: az alakváltók letelepednek bizonyos kijelölt városrészekben (Shiftertown), és a vadállati, gyilkos ösztöneiket megfékező mágikus nyakörvet hordanak, ennek fejében hozzájutnak bizonyos civilizációs lehetőségekhez (régebbi típusú mobiltelefon, ősöreg televízió, divatjamúlt gépjárművek, bizonyos fokú iskolai oktatás stb.). Lényegében gettóba vonultak a faj (pontosabban az alakváltó nemzetség) fennmaradása érdekében. A klán vezetői között azonban nem mindenki törekszik a békés egymás mellett élésre, ami egyre nyilvánvalóbb konfliktusok forrása az emberi társadalom és az alakváltók közössége között. Ráadásul kiderül, hogy nem is minden alakváltó visel nyakörvet…
A sorozat első regényében a nagymacskafélék klánjába tartozó, írországi ősökkel rendelkező Liam Morrissey-t ismerjük meg – ő a „kedves” alakváltó, aki higgadtságával és kulturáltságával hidat teremt az emberek világa felé. Csakhogy egyik falkatársa az emberek közül való barátnője meggyilkolásának koholt vádjával börtönbe kerül. Az illető védőügyvédje az ön- és céltudatos, fiatal, de érzelmileg meglehetősen kiéhezett Kim Fraser. Noha az észérvek amellett szólnak, hogy ember és alakváltó között a bizalom nem vezet jóra, az ügyvédnő és az alfahím egymásra van utalva. Miközben együtt kell megküzdeniük a korrupt klánvezérrel és az elvakult hatóságokkal, kezelniük kellene a mindkettőjükben elemi erővel feltörő vonzalmat a másik iránt.


Már nagyon régen olvastam (romantikus) fantasy történetet, úgyhogy mondhatni ki voltam már éhezve egy jó könyvre ebben a műfajban. Jennifer Ashleytől viszont még nem olvastam korábban, de amikor felmerült a csoportban a turné lehetősége, a fülszöveg kíváncsivá tett, és úgy voltam vele, hogy kell egy kis változatosság is, úgyhogy jelentkeztem rá.

Maga a világfelépítés tetszett, sőt üdítően meglepő volt. A fülszöveg alapján kicsit másra számítottam, amelyben ugyebár arról olvashatunk, hogy az alakváltók elszigetelten élnek az emberektől, nyakörvet hordanak, hogy féken tartsák a halálos ösztöneiket, mondhatni egyfajta kirekesztettségre utal. Ezek persze jelen is voltak, és az emberek többsége valóban lenézte az alakváltókat, sokkal kevesebb joguk volt igazából az élet minden területén, és ezt a szituációt élezi ki Brian esete is, aki egy alakváltó, és őt hibáztatják az emberbarátnője haláláért is. Briant pedig a könyv egyik főszereplője, Kim védi, ő ugyanis egyáltalán nem ítélkezik az alakváltók felett, még ha kis félelmet érez is irántuk, igazságot akar szolgáltatni, és így találkozik Liammal is.

Kim tehát Shiftertownba utazik - az alakváltók lakhelyére -, hogy többet tudjon meg róluk, bármit, ami közelebb viheti Briant a felmentéséhez. Itt azonban meg kell lepődnie, hiszen egyáltalán nem úgy élnek az alakváltók, ahogy számított rá. Azzal, hogy letelepedhettek, még ha nyakörv viselése árán is, lehetőséget kaptak arra, hogy békében éljenek egymás közt, hogy véget érjenek a harcok, hogy anyák és gyerekeik együtt nyugalomban éljenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy normális az emberek reakciója rájuk, ahogy arra Kim is sokat utal, és próbál változtatni rajta, de Liam és a családja egyelőre elégedettek a helyzettel, örülnek annak, hogy boldogan és nyugodt körülmények között élhetnek.

Maguk az alakváltók törvényei és íratlan szabályai nagyon furcsák, de érdekesek voltak, úgy gondolom, hogy ebből a szempontból nagyon különlegeset és újat alkotott az írónő. Hozzám hasonlóan Kim sem értett meg mindent először, vagy legalábbis emberi fejjel gondolkodva furcsa volt neki, főleg ez a párválasztós dolog, ami nekem kicsit sok is volt egyébként. Persze alakváltók körében oké, hiszen ők ebben a kultúrában éltek és hittek, de Kim ember volt, úgyhogy úgy gondolom, erre lehettek volna tekintettel, hiszen konkrétan azt sem tudta, mi történik vele.  Ami viszont kifejezetten tetszett, hogy az érintés egy nagyon fontos szerepet játszik a szokásaikban akár üdvözlésről, akár öröm kifejezéséről vagy vigasztalásról van szó, a szerelem kifejezéséről nem is beszélve. Az írónő ezzel a dologgal fején találta szöget, talán kicsit kritizálni is akart, hiszen a mai egyre ridegebb világban hajlamosak vagyunk túl nagy távolságot tartani egymástól, és nem a lehetőséget, inkább kibúvót keressük az érintés bármilyen formája alól.

A szerelmi szállal nem voltam teljesen megelégedve. Habár a kémia az első perctől kezdve működött, viszont túl gyorsan történtek az események. Számomra túl hamar történt az érzelmek kialakulása, és sokszor azt éreztem, hogy Kim csak sodródik az árral, és nem igazán tudja, hogy miért csinálja a dolgokat. Pedig ő alapvetően egy igazán kemény csajszi, aki nem félt kimondani, amit gondolt, igazából akkor sem, amikor éppen nem kellett volna.

Azt hiszem, egy egész jó kis fantasy történetet olvashattam Jennifer Ashely tollából, kedvenc viszont nem lett. Amit kiemelnék, hogy Liam családját nagyon megkedveltem, az alakváltók törvényei is érdekesek voltak, a könyv stílusa nagyon olvasmányos volt, viszont a szerelmi szállal nem voltam teljesen kibékülve. Még a végére egy dolgot emelnék ki, ami pedig a könyv borítója volt. Nekem ez most nagyon nem jött be, a félmeztelen páros egészen furcsán hat, és még csak nem is a meztelenséggel van gondom, inkább csak azzal, hogy nagyon nem passzol a borító többi részéhez. Ennél a könyvnél nagyon is igaz, hogy ne a borító alapján ítéljünk. Ennek ellenére ha valaki kedveli a műfajt, nyugodtan próbálkozzon vele, mert kiemelkedő problémáim nem voltak vele, egyszerűen csak ez most nem nekem íródott.


Értékelés: 5/4

NYEREMÉNYJÁTÉK

Mostani blogturnénk mindhárom állomásán egy-egy nagymacska alakváltó regény szereplő keresztnevét kell kitalálni a rövid leírások alapján.


Ennek a nőstény vérmacskának a sorsát követi nyomon Rachel Vincent hat részes sorozata.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




További állomások
12.19. Könyvvilág
12.21. Betonka szerint a világ...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése