Melinda Metz Cirmos hadművelet című könyvben a szerelem mancsokon érkezik. Vajon egy cica tudhatja, hogy mire van szüksége az embernek? Tartsatok bloggereinkkel és ismerjétek meg ezt a kedves romantikus történetet.
Könyv adatai
Kiadó: General Press Kiadó
Megjelenés: 2020. június 29.
Eredeti megjelenés: 2018
Oldalszám: 368
Oldalszám: 368
Fordító: Gieler Gyöngyi
ISBN: 9789634524212
ISBN: 9789634524212
Jamie Snyder harmincnégy éves és szingli. És kit érdekel, ha az? Szentül elhatározta, hogy az idei "Az Én Évem" lesz a számára. Annyiféle év volt már az életében - volt a "Csak Magával Törődő Pasi Éve", az "Elfelejtettem Említeni, Hogy Nős Vagyok Pasi Éve", a "Levakarhatatlanul Tapadós Pasi Éve", a "Nem Tudok Elköteleződni Pasi Éve". "Az Én Évem"-ben nem lesz semmiféle pasi - kizárólag egy cuki cirmos cica, MacGyver. Akinek viszont van egy nem annyira cuki szokása: szeret lopkodni. Jamie-nek mégis tökéletesen elég az ő társasága.
Csakhogy a macskájának más tervei vannak... Ő tudja, hogy a gazdája magányos. Mert érzi. És mindent megtesz - vagyis mindent összelopkod -, ha azzal segíthet Jamie-nek összebarátkozni a kedves szomszéd pasival. Még akkor is, ha annak kutyája van. És esze ágában sincs randizni.
Egy cica pedig úgysem tudhatja, kinek mi kell. Vagy mégis?
Már nem tudnám megmondani, hogy miért akartam elolvasni Melinda Metz könyvét, talán úgy voltam vele, hogy ez a cicás dolog adhat a történetnek egyfajta pluszt, még akkor is ha – és ne kövezzetek meg – nem vagyok egy macskás típusú személy. Illetve valószínűleg azt is gondolhattam, hogy General Press romantikusával nagyon nem lőhetek mellé.
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, kissé meghökkentem, ugyanis rögtön az elején kapunk egy macska szemszöget. A cica, MacGyver ugyanis az egyik főszereplőnk, Jamie állatkája, és érzi a gazdáján a „magányosság illatát”, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy összehozza őt egy szintén magányosnak ítélt férfivel. Bevallom, ezt először igencsak furcsának találtam, valamiért azt gondoltam, hogy a macska véletlenek folytán fogja összeboronálni a szereplőinket, nem pedig "tudatos döntések" alapján. Aztán úgy voltam vele, hogy jobb elengedni a kétségeimet, és jobban teszem, ha csak átadom magamat ennek a kicsit meseszerű sztorinak. Ráadásul egy idő után már annyira részévé váltak a történetnek Mac gondolatai (amik szerencsére legtöbbször humorosak voltak), hogy azok nélkül nem is tudtam elképzelni a történetet.
De miről is van szó? Jamie édesanyja halála után nem sokkal Los Angelesbe költözik egy évre, hogy a sok nehézség után végre magával törődhessen. Az állását feladta, a férfiakból elege lett, ezért úgy dönt, hogy ebben az egy évben csak magával foglalkozik, és kideríti, hogy mi számára a tökéletes munka. Csakhogy a korábban említett cirmosa nem igazán ért vele egyet, ugyanis egyértelműen érzi, hogy a gazdija egyedül nem boldog, ezért mindent megtesz azért, hogy párt találjon neki. Ehhez pedig a legjobb jelölt a szomszédban lakó David, aki három éve vesztette el feleségét, és szintén nagyon egyedül érzi magát. Arról nem is beszélve, hogy David kutyája, Diogee, akinek sikerül mindig túljárnia az eszén, még szórakoztatóbbá teszi kalandjait. És mi a legjobb módja annak, hogy egymásra találjon két magányos lélek? Nos, egy cica szemszögéből az, ha ellopja az érintettek valamilyen személyes tárgyát, és a másik tornácára teszi, hátha megérzik rajta a magányosság szagát, és lépnek a másik irányába.
Maga a történet igencsak lassú lefolyású, a lényeges dolgok csak apránként indulnak be. Jamie először valóban csak magával törődik, kipróbál új dolgokat, elmegy új helyekre, David pedig az internetes randik világába veti bele magát inkább kevesebb sikerrel. Magára az első találkozásra is várnunk kell, és az is csak futólag történik meg. Egy idő után már úgy éreztem, hogy nem igazán haladunk előre, sőt úgy voltam vele, ha nem lennének a cica lopkodásai, semmi érdemleges nem történne a könyvünkben. A regény második felében aztán szerencsére behozza az írónő a lemaradást, és kapunk sokkal több romantikát, habár a tényleges kapcsolatra szinte a legvégéig kell várni.
A könyv végét kicsit lezáratlannak éreztem, nem tudtuk meg például, hogy mi le David problémájával, vagy hogy hol tartanak éppen a kapcsolatukban. Ettől függetlenül klasszikus hepi enddel zárul, minden szereplőt ideértve. Mindez pedig a Mac-hadműveletnek köszönhető.
Összességében azt mondanám, hogy a történetünk aranyos és szórakoztató volt. A kezdeti meglepődésem után ráébredtem, hogy a macskás szál nagyon is kellett bele, mert igazán sokat adott a cselekményhez. Tetszett, hogy nemcsak a főszereplőinket hozták össze Mac akciói, hanem a környéken lakóknak is segített tisztábban látni, egymásra találni. Meseszerű, romantikus történet, amibe némi realitás bekerült az önmegvalósítás vagy éppen az elengedés jegyében, habár ezek kevésbé lettek kifejtve.
Értékelés: 5/4
NYEREMÉNYJÁTÉK
MacGyver egy igazán cuki, cirmos cica, de van egy kellemetlen szokása: szeret lopkodni. Tudja, hogy a gazdája magányos, ezért mindent megtesz - vagyis mindent összelopkod -, hogy segítsen Jamie-nek összebarátkozni a kedves szomszéd pasival.
Minden bejegyzésben találtok elrejtve egy képet, amin egy olyan tárgy szerepel, amit a macska tulajdonított el másoktól. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi van az elrejtett képen.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
További állomások
08.21. Betonka szerint a világ...
08.23. Csak olvass!
08.25. Könyvvilág
08.27. Fanni's Library
08.29. A Szofisztikált Macska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése