Oldalszám: 440
ISBN: 9789635613656
Mi történik, ha egymásba szeret az amerikai elnök fia és a walesi herceg?
Mikor édesanyját megválaszják az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Alex Claremont-Diazból azonnal afféle királyi herceg lesz amerikai módra. Jóképű, karizmatikus, zseniális ―a mai fiataloknak szóló színarany a marketingcsapat kezében. Csak egyetlen gond van vele: Alex ellenségeskedése egy valódi herceggel, Henryvel az óceán túlpartjáról. És mikor a bulvársajtó kezébe jut egy fénykép Alex és Henry – a walesi trónörökös esküvőjén előadott – botrányos összecsapásáról, ez az amerikai-brit kapcsolatokra is hatást gyakorol.
A család- és államfők kárenyhítési tervvel állnak elő: megrendezik a két rivális megbékélését. Ami eleinte csak az Instagramnak szóló, megrendezett barátság, hamarosan elmélyül, és veszélyesebb lesz, mint azt akár Alex, akár Henry valaha várta volna. Hamarosan Alex azon kapja magát, hogy romantikus kapcsolatba bonyolódott a korántsem régimódi Henryvel, ami befolyásolhatja az elnökválasztási kampányt, a feje tetejére állíthat két országot, és kérlelhetetlenül felveti a kérdést: a szerelem végső soron megmentheti a világot? Miből merítsenek elég bátorságot, és lesz-e akkora hatalmuk, hogy azok legyenek, akiknek lenniük kell? Hogyan érjék el, hogy a valódi énjüket is kifejezhessék a politikai protokoll lépéseiben?
Casey McQuiston bebizonyítja ebben a könyvében, hogy a szerelem nem mindig diplomatikus.
Abszolút egyedi alaptörténettel (ráadásul mindezt első könyvesként) drukkolt elő Casey MyQuiston, a Red, White & Royal Blue szerzője, amelyben az amerikai elnök fia és a walesi trónörökös románca kap főszerepet. Én elképesztően kíváncsi voltam a történetre, hiszen két nagyhatalom „örökösének” szerelmi története alapból több kérdőjelet is felvet, hát még úgy, hogy LMBT szálban van beágyazva, annyi biztos, hogy rendkívül érdekesnek ígérkezik. Ráadásul rengeteg jót hallottam a könyvről, ami meg is nyerte a Goodreads Choice Awards díjat romantikus kategóriában, szóval lényeg a lényeg, izgatottan álltam neki az olvasásnak.
A történet főszereplői tehát Alex, az amerikai elnöknő fia, akinek hamarosan letelik a négy éve, ezért az újraválasztások előtti embert próbáló kampányidőszakban állnak, illetve Henry, a walesi herceg, aki egyébként 2. az öröklési sorrendben. A fiúk már több ízben találkoztak korábban is, a kapcsolatuk viszont eléggé feszült, Alex nem igazán kedveli a visszafogott, állandóan tökéletesen viselkedő Henry-t. Ez az ellenséges hangulat pedig Henry bátyjának esküvőjén csúcsosodik ki, ahol egy „tortabaleset” (és Alex nyughatatlansága) következtében kisebb botrány alakul ki. A fiúk feszült viszonya és ez a botrány pedig egyáltalán nem tesz jót a nemzetközi kapcsolatoknak (főleg így elnökválasztás előtt), így be kell vállalniuk, hogy eljátsszák, nagyon jó barátok: többször is közösen töltik az idejüket, képeket készít róluk a sajtó, emellett pedig telefonon is tartani kezdik a kapcsolatot. Ennek hatására pedig Henry és Alex jobban megismerik egymást, és, nos, egyáltalán nem azt kapják, amit korábban vártak volna – főként Alex tekintetében, hiszen Henry rengeteg meglepetés okoz a számára.
Maga történet természetesen egy elképzelt világban játszódik, ugyanakkor tartalmaz utalásokat valós eseményekre, személyekre, ami sokkal reálisabbá tette azt, az olvasó közelebb érzi magát a szereplőkhöz. Az eseményeket Alex szemszögén követhetjük végig, mindezt E/3-ban megírva, amit általában nem szoktam szeretni, most viszonyt úgy éreztem, hogy ez is hozzátesz ahhoz, hogy még különlegesebb legyen a könyv. Mert bizony az volt, minden szempontból, a történet, a karakterek felől is remekelt az írónő.
Akárhogy nézem az eseményeket, külön Henry és Alex életét, vagy együtt kettőjükét, nem igen találtam hibát benne. Most nézzük először külön a két fiú történetét, mert van miről beszélni. Itt van tehát a főszereplőnk, Alex, akinek a családja, nos, nem mindennapi, és nem csak azért mert ők az „elnöki család”. Rögtön meg kell említenem az édesanyját, aki Amerika elnöke nőként, ráadásul elvált egy mexikói férfitől. Alex tehát félig mexikói, akinek az anyja az amerikai elnök, aki azóta újra házasodott, apja pedig egy filmsztár, emellett pedig egy nővére van, June. Alex egy igazi amerikai, ha fogalmazhatok így, magabiztos, ambiciózus, szenvedélyes, néha lobbanékony, emellett rendkívül eszes és imádja politikát: az álma, hogy ő legyen a legfiatalabb szenátor az USA történetében, emellett természetesen elképesztő lelkesedéssel vesz részt édesanyja kampányában, mindezt úgy, hogy habár rendkívül törtető, fontos számára az emberek sorsa, és a saját gyökerei, sosem felejti el, honnan indultak.
A másik oldalon pedig megismerhetjük Henryt, aki wales-i hercegként első ránézésre egy visszafogott, szabálykövető fiú, aki szeret a háttérben maradni. Ez a tökéletes felszín, amit a világnak mutat (és ami Alexet annyira idegesítette) természetesen sokkal többet takar, rengeteg rétegből áll a személyisége. Azt már számtalan könyv és film (és mostanában a való világ is!) bebizonyította, hogy a királyi család tagjának lenni nem egyszerű, bármily fényűzőnek is tűnhet, és erre természetesen ez a könyv is rávilágít. Az a rengeteg szabály és protokoll, az időbeosztás, a hatalmas elvárás a családtól, a néptől, a sajtótól, hogy állandóan tökéletesnek kell látszani, és szinte semmilyen valódi érzést nem közvetíthetnek. Ha ez nem lenne elég, Henry (Alexszel ellentétben) mindig is tudta, hogy meleg, ami még inkább frusztrálttá tette, hiszen tudta, hogy az elvárások miatt valószínűleg sohasem lehet igazán boldog. Henry ráadásul gyászol, hiszen elvesztette szeretett édesapját, az embert, akire felnézett, aki elfogadta őt. Henry egyetlen támasza a nővére, Bea és barátja, Pez, akik némi kis boldogságot visznek az életébe.
Ez a két (látszólag) ellentétes személy pedig egy napon barátok lesznek, majd pedig sokkal többek annál. Huh, az az igazság, hogy nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire szerettem ezt a történet, Alexet, Henry-t külön-külön, és együtt, a családjaikat és legjobb barátaikat. Itt kiemelném June-t és Beát, a testvéreket, illetve Norát és Pezt, a barátokat, így együtt egy szuper kis csapat voltak. Kicsit féltem attól, hogy a politikai rész unalmas lesz, de egyáltalán nem így volt, a kampányba belevitt egy csomó fordulatot az írónő, így téve nagyon is izgalmassá, ráadásul az ember még inkább ráébredt, hogy milyen kegyetlen is ez sokszor. Ahogy pedig Henry és Alex kapcsolata alakult, szintén levett a lábamról, ahogy ellenségből baráttá, majd szeretőből szerelmesekké váltak, okozott rengeteg szórakoztató, elképesztően dögös, nagyon édes és olykor szívszorító pillanatokat.
Habár a könyv könnyed és leginkább szórakoztató, sok kényes témába belenyúl: ha csak azt nézzük, hogy Alex félig mexikói, a női elnök fia, aki elvált, vagy hogy milyen mocskos is tud lenni a politika. Másrészt pedig a királyi család szigora és elmaradottságra is terítékre kerül, hiszen gyakran elfelejtjük, hogy ezekben a körökben is hús-vér emberek élnek, és ők is ugyanúgy megérdemlik a boldogságot, hogy önmaguk lehessenek, mint bárki más, de ez a legtöbb esetben nem lehetséges.
Nem csak a történet és a szereplők, de a könyv stílusa is elvarázsolt, annyira egyedi és különleges volt, az érzékeim folyamatosan ki voltak élezve, egyszerűen a hatása alá kerültem. Olvasás alatt úgy éreztem, hogy ez a könyv az, hol tartania kellene a világnak elfogadás, őszinteség és nyitottság szempontjából. Alex és Henry története tehát könnyed, szexi, ugyanakkor elgondolkodtató történet szerethető hús-vér szereplőkkel, akik sokat fejlődtek a történet során. Én nagyon ajánlom!
03.12 Veronika's Reader Feeder
03.14 Fanni's Library
03.16 Sorok között
03.18 Csak olvass!
03.20 Könyvvilág
03.22 Dreamworld (kedvcsináló idézetek)
03.24 Hagyjatok! Olvasok!
03.26 Angelika blogja
03.28 Hagyjatok! Olvasok! (borítómustra)
03.30 Readinspo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése