Oldalszám: 328
ISBN: 9789634867784
Madarász Éva színésznő első könyve a Hullámvasút, ami a Móra Kiadó jóvoltából jelent meg nemrég. Bevallom, nekem kicsit lassan esett le, hogy a színésznő a szerző, inkább a fülszövegre koncentráltam, az viszont rögtön megfogott. Engem valahogy vonzanak azok az ifjúsági történetek, amelyeknek a fiatal főszereplői valamilyen traumát élnek át, és nyilván láttam, hogy a Hullámvasút esetében is erről lesz szó, úgyhogy kíváncsian álltam neki az olvasásnak.
A főhősünk és egyben narrátorunk a 15 éves Eszter, akinek a megszokott, biztonságos élete azonnal darabokra hullik, amikor egy nap hamarabb megy haza, és rányit az apjára és a szeretőjére. Ettől kezdve tehát minden megváltozik, a szülei a válás mellett döntenek, az apja együtt marad az új barátnőjével, Eszter pedig anyukájával és húgával, Borkával új helyre kényszerül költözni. Ez tehát az alapfelállás, és habár igen egyszerűnek hangzik így leírva, az egész folyamatot lépésről lépésre tárja elénk az írónő, amit azért nem könnyű emésztgetni. Ezt a feszültséggel teli folyamatot viszont enyhíti az, hogy maga a történet két szálon fut: egyrészt májustól augusztusig, onnantól, hogy Eszter rátalál az apjára és szeretőjére az otthonukban, majd jönnek az első nehéz lépesek, a válás és költözés, arról nem is beszélve, hogy ekkor ballag el Eszter az általános iskolából is, tehát a régi barátaitól is búcsúzni kényszerül. A másik szál pedig szeptemberben kezdőik, ahol már az új helyen laknak, az új felállás (Eszter, Borka és az édesanyjuk) egyre inkább összeszokik, és Eszter elkezdi a gimit, ismerkedik, és igen, az első szerelem édes érzését is megélheti.
A könyv legnagyobb konfliktusát nyilvánvalóan Eszter szüleinek válása adja, és az ebből fakadó változások megélése, a gyerekek erre való reagálása, és hát Eszter és az apja kapcsolatának alakulása. Ebből a szempontból a leginkább mérvadó érzés Eszter részéről a harag, ami persze érthető, hiszen apját okolja azért, hogy minden megváltozott, hogy elvesztette azt a biztonságérzetet, amit csak a szülők képesek nyújtani a gyereknek, ráadásul édesanyját is nagyon sajnálja. Nyilván az sem segít, hogy ő leplezte le apját és a szeretőjét, ami igencsak traumatikus élmény egy gyereknek, de igazából bárkinek az lenne. A válás egy rendkívül nehéz téma, és ez a könyv is azt támasztja alá, hogy a szülők akármennyire is visszafogottan csinálják, bizony a gyerekek sérülni fognak. Mind Borka, mind Eszter nagyon megszenvedte ezt a folyamatot, de mivel Eszter az idősebb, a lázadó kamasz, ő még inkább harcolt ellene, nem akarta elfogadni, ami rányomta a bélyegét a könyv egy részének hangulatára. Ez valahol nagyon szomorú, de azt hiszem teljesen érthető és reális is, én láttam már felnőtt embereket is, akik képtelen voltak elfogadni a szülei válását, évekkel utána sem bocsátottak meg a "félrelépő félnek".
Nem szabad kihagynom az értékelésből Eszter és Borka édesanyját sem, akit én nagyon megszerettem az olvasás során, hiszen valami hihetetlen volt az ő hozzáállása az egész szituációhoz. Sajnos a válások során a szülők viselkedése gyakran csak még inkább nehezíti az amúgy sem egyszerű helyzetet, sokszor fordul elő, hogy a másik szülő ellen uszítják a gyereket, de itt szerencsére nem volt erről szó. Eszterék anyukája egy igazi anyatigris, aki persze láthatóan szenvedett, de mégis meg tudta őrizni a hidegvérét, mindet megtenni azért, hogy a gyerekeinek jó legyen. Egyébként a lányok apukája is abszolút jól kezelte a helyzetet, a tőle telhető mindent megtett azért, hogy a gyerekek jobban legyenek, de róla azért kevesebbet olvashattunk, hiszen sokáig kiszorult Eszter életéből. Hogy mi történt a szülők között a négy fal között, azt természetesen nem tudjuk, hiszen Eszter szemüvegén keresztül követhetjük az eseményeket, de az biztos, hogy amit az anyukájuk a lányokért, a családért, az új helyzet megkönnyítéséért tett, az példamutató. Nagyon szerettem egyébként hármukról olvasni, elképesztő szeretet sugárzott a könyvből, amikor arról olvashattam, hogy miképpen próbálnak hárman, egymásba kapaszkodva új életet kezdeni.
Ahogy említettem is, a válás mellett másik változással is szembe kellett néznie Eszternek, mégpedig az új iskolával, az ismerkedés, új helyzetek megélésével. Ebből a szempontból egyébként kicsit egyszerűbb dolga volt, viszonylag hamar talált barátokat, és ahogy említettem is, a szerelem is rátalál, mégpedig egy idősebb fiú, Barnabás személyében. Természetesen itt is akadtak konfliktusok, sőt igencsak fontos témákat is érint a könyv, mint az iskolai zaklatás vagy a hátrányos megkülönböztetés, és ezekben a helyzetekben bizony Eszter nagyon éretten viselkedett, ami rettentően szimpatikus volt. Ezeknél a jelenbeli részeknél sokkal többet "lazíthattam", mert habár nyilván nehéz az első év a gimiben, azért itt akadtak lazább események, hülyülések, bulik, új kapcsolatok, szerelmek, szóval minden olyan, amit egy átlagos kamasz megélhet.
A Hullámvasút tehát valóban egy igazi érzelmi hullámvasút, hiszen megélhetjük milyen volt Eszternek nagyon mélyen, érzelmileg teljesen kifacsarva lenni, és aztán szép lassan hogyan tudott fejlődni, egyre feljebb jutni. A könyv a felnőtté válás nehézségeiről szól, arról, amikor ráébredsz, hogy el kell fogadnod a változásokat, hogy nincs visszaút, és ez Eszter életében hamarabb eljött, mint sok más fiataléban. Én abszolút fejlődésregénynek is érzem, hiszen Eszter olyan sokat változott jó irányba, egy igazi érett kamasz lett belőle, aki megértőbb, bölcsebb és elfogadóbb lett, tanulságos volt látni és megélni ezt a folyamatot. Annak pedig nagyon örülök, hogy Eszter megfogalmazott egy rendkívül fontos gondolatot, mégpedig azt, hogy nem feltétlenül a dolgok változnak, hanem mi, emberek. Vagy legalábbis nekünk kell változunk ahhoz, hogy elfogadjuk az újat, még ha nehéz is. Nos, ez Eszternek mindenképpen sikerült!
Én tehát bátran ajánlom ezt a könyvet olvasásra, és nemcsak a fiatalabb korosztálynak, szerintem igazából mindenkinek tanulságos lehet. Az írónő pedig a végén még azt is elárulta, hogy jön a regény folytatása, ahol pedig Barnabást ismerhetjük meg jobban, sőt, egy kis részletet is megmutatott, csak hogy izgulhassunk addig is. Én biztosan el fogom olvasni!
A játékunkkal ezúttal elszakadunk a könyvek világától és ezúttal a filmek háza tájára evezünk, szerzőnk ugyanis “civil” életében színésznőként, szinkronszínészként tevékenykedik. Minden állomáson egy film- vagy sorozat azon karakterének nevét találjátok, akinek Madarász Éva a hangját adta. A feladatotok, hogy kitaláljátok melyik színésznőnek(!) kölcsönözte a hangját és a nevét beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére.
Dr. Christmas Jones
06. 16. Nem félünk a könyvektől
06. 17. Kelly & Lupi olvas
06. 19. Könyvvilág
06. 21. Fanni’s library
06. 23. Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése