Oldalszám: 480
ISBN: 9789635841592
Kék szem, éjfekete haj, magas termet... minden stimmel, kivéve, hogy ő Noah új mostohatestvére, és megtestesíti mindazt, amitől a lány egész életében menekült.
És lassanként az is kiderül, hogy kettős életet él, és súlyos titkot rejteget milliomos apja elől…
A Menő Könyvek Kiadó jóvoltából jelent meg Mercedes Ron Az én hibám című könyve. Bevallom, a borító alapján valószínűleg nem választottam volna ezt a könyvet olvasásra, egyáltalán nem keltette fel a figyelmem, és hát a fülszöveg sem árul el túl sok mindent. Viszont a blogturnénak hála végül a látószögembe került a könyv és lehetőségem volt elolvasni, amit így utólag belegondolva egyáltalán nem bánok.
Azért azt be kell vallanom, hogy kicsit féltem ettől a könyvtől. Már elég sok olyan regényt olvastam, amelyben a "szegény" lány bekerül a gazdag családba, ahol az egy vagy több mostohatestvér természetesen utálja őt és mindent megtesz azért, hogy elüldözze. Mindezt olyan szinten, hogy az már zaklatásnak számít, a végén valahogy mégis nagy szerelmek alakulnak ki. Az az igazság, hogy régebben vonzottak ezek a fajta sztorik, de egy idő után elegem lett belőle, és én már egyáltalán nem vágyom erre. Úgy tűnik, ahogy az ember változik, úgy változik vele együtt az ízlése is olvasás terén. A lényeg, hogy féltem, hogy ebben a történetben is ezzel fogok találkozni, és habár Nicknek volt egy húzása a könyv elején, ami miatt igencsak mérges voltam rá, szerencsére végül egyáltalán nem volt okom aggodalomra.
Na, de ne szaladjunk ennyire előre. A történetünk szerint Noah édesanyjával Kaliforniába költözik az anyukája újdonsült férjéhez és annak fiához. Ennek pedig Noah egyáltalán nem örül, hiszen emiatt ott kell hagynia barátait és barátját is, és semmi kedve ahhoz, hogy egy számára idegen emberhez és idegen környezetbe költözzön. Még akkor is ha az új otthona egy igazán mesés hely, hiszen mostohaapja igencsak tehetős, aki - anyagi szempontból - bármit képes megadni neki, de Noah egyáltalán nem vágyik erre. Mindez pedig fokozódik, amikor megismeri a mostohatestvérét Nicket, akivel hiába próbál normális hangot megütni, a fiú ezt egyáltalán nem viszonozza, sőt rendkívül elutasítóan és lenézően viselkedik vele. Csakhogy Noah nem az a fajta lány, akit csak úgy figyelmen kívül lehet hagyni, és valahogy mindig sikerül felbosszantania Nicket, aki mint arra a lánynak hamar rá kell döbbennie, egyáltalán nem az, akinek mutatja magát.
Oké tudom, a fentiek alapján talán azt gondolnátok, hogy ez megint egy olyan könyv. És habár kezdeteben én is azt éreztem, hogy már sok hasonlót olvastam, azt kell hogy mondjam, sokkal több van ebben a történetben, mint azt először gondolnánk. Itt van Nick, aki elsőre (és még utána párszor) valóban eléggé csúnyán viselkedik Noah-val, de szerencsére ezt nem vitte túlzásban az írónő, hanem inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy minél összetetteb és mélyebb karaktert ismerhessünk meg a személyében. Mert igen, megvoltak a "rosszfiús" dolgai a bulikkal, autóversenyzéssel és bandázással, olyan fiúnak tűnik, akire Noah minden új ismerőse csak annyit főzött hozzá, hogy jobban teszi, ha elkerüli. De mindezt levetkőzve a nap végén ő is csak egy fiú, akit elhagyott az anyukája, és aki ezt az apjával soha nem tudta igazán megbeszélni, emiatt pedig igencsak elveszetté vált. És valóban megvannak a titkai, azok viszont egyáltalán nem olyan szörnyűségesek, ha jobban a dolgok alá nézünk, sőt néhány ponton igencsak meg tudott lepni.
Szóval Nick szerintem egy remek karakter, kellően rosszfiús, miközben azért megmutatja az érzékeny oldalát is. Ettől függetlenül én azt gondolom, hogy a regény aduásza mégiscsak Noah volt, aki bizony egy rendkívül izgalmas személyiség. És nemcsak azért, mert egy igazán bátor és talpraesett lányról van szó, akit nem ijeszt meg Nick viselkedése, habár ezek miatt is nagyon kedvelhető. De aztán miközben az ember belefeledkezik a regénybe, élvezi az izgalmas szócsatákat, a vibráló feszültséget a főhősök között, egyszer csak azt veszi észre, hogy Noah lesz az, aki igazán felrobbantja a történetet, aki végül a legtöbb meglepetést rejti. Huh, én nagyon szerettem Noah karakterét, ahogy az írónő fokozatosan engedte közelebb hozzám az ő valódi személyiségét, a legbelsőbb, legsötétebb oldalát, elképesztően izgalmas volt olvasni.
Azt kell hogy mondjam tehát, hogy engem teljesen levett a lábamról a történet, csak úgy pörögtek a lapok a kezeim között. Nagyon gyorsan lehet haladni a könyvvel, hiszen mindig történik benne valami, állandóan változik a dinamika a szerepelők között, folyamatos a feszültség a háttérben. Mindez tele izgalmas jelenetekkel, rengetek titokkal, és persze a romantika és szenvedély is minden perben ott vibrál a szereplők között. Egy dolog sántított csak számomra, hogy a szülök nagyrészt háttérben maradtak, és ez azért furcsa volt. Nick apját szinte sosem láttam, de ami még inkább szemet szúrt az az, hogy Noah anyukája sem volt bevonva, pedig mégiscsak egy teljesen új helyzet ez a lányának, aki viszont nem igazán tudta vele megbeszélni a dolgokat. Az írónő egyértelműen a párosunkra helyezte a fókuszt.
Nem tudom, hogy mit tartogat még a sorozat, de én ezzel a befejezéssel teljes mértékben elégedett voltam. Ettől függetlenül biztosan olvasni fogom a folytatást, csak remélni tudom, hogy nem megy át a sztori túl sok drámába, az írónő tudja tartani a színvonalat. Ha pedig nem lett volna egyértelmű, én nagyon szerettem ezt a könyvet, bátran ajánlom olvasásra, főként ha szeretnél valami újat megismerni az "enemies to lovers" típusú könyvek terén. Én mindenesetre alig várom a folytatást!
A játékunk során olyan regényekből fogunk idézni, amelyekben - Az én hibám-hoz hasonlóan - mostohatestvérek szeretnek egymásba. A feladat, hogy kitaláljátok melyik könyvre gondoltunk, és beírjátok a könyv szerzőjét és címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
"A szerelem nem lehetett elég. Mindenki azt mondja, hogy a szerelem mindent legyőz, de ez hazugság. Akkor semmi sem elég, ha a lelked darabokra tört."
11.20. Könyvvilág
11.22. Könyv és más
11.24. Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése